A lakáshitelekhez kapcsolódó kamattámogatás kiterjesztése, a „szocpol” feltámasztása, lakbértámogatás, családi adókedvezmény, 5 százalékos áfakulcs lakásépítésekre és felújításra, bérlakásprogram indítása –néhány elem a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) nagyívű, az ágazat szinte valamennyi szegmensét érintő frissen elkészült otthonteremtési programjából. Nem ez az első lakáspolitikai javaslatgyűjtemény. Kormányzati szinten is készült már néhány. Hamvába holt valamennyi.

Építkezésen – az új kormány húzóágazattá emelné az építőipart

A TLE korábbi, a jelenlegihez rendkívül hasonló érvrendszeren alapuló javaslataiból viszont a mai napig ható kormányrendelet született. A Fidesz által bevezetett lakáshitelkamat-támogatási program 2020-ig évi több tízmilliárdos kötelezettséget ró az államra, miközben hatékonyságát megkérdőjelezte az Állami Számvevőszék. Ráadásul ellentétes az uniós gyakorlattal, amire az EU az elmúlt években egyre hangsúlyosabban figyelmeztette a magyar kormányt. Részben ezért, részben a gazdasági teher csökkentése miatt a válságkezelő kormány tavaly felfüggesztette végrehajtását. (Még aznap új programot hirdetett ugyan, de sokkal szűkebb keretek között.) A Fidesz azonnali reakcióként a rendszer visszaállítását ígérte választási győzelem esetén. Az ígéret beváltásának lehetősége most kézzelfogható közelségbe került.

– A program nem pártmegrendelésre készült – hárítja el a direkt összefüggést Maráczi Zsolt, a TLE elnöke, de nem tagadja: örömmel vennék, ha az új kormányalakítók figyelembe vennék az abban foglaltakat. – A lakásügy teljesen kikerült a politika fókuszából az elmúlt években, nincsenek hoszszú távú programok és célok, hiányoznak az ágazat működését segítő intézkedések és intézmények is. Ennek eredményeként egyre kevesebb lakás épül, tömegesen mennek csődbe az építőipari vállalkozások, miközben a lakásvesztők növekvő száma, illetve az avuló lakásállomány emelkedő fenntartási költségei szociális csőddel fenyegetnek. S ne feledjük az Európai Unió az energiafelhasználás csökkentését is számon kéri rajtunk. (A lakások energiatanúsítványának beszerzése 2012-től kötelező.)

A lobbitevékenységét nem titkoló egyesület számos szakmai és társadalmi szervezettel egyeztetve alkotta meg többféle lehetőséget tartalmazó programját. – Az utóbbi évek kormányzati intézkedései elsősorban a tűzoltást szolgálták, így csak esetleges eredményeket hozhattak – véli Maráczi Zsolt, aki szerint az új, komplex lakástámogatási rendszert legfeljebb jövőre vezethetik be. Az egyesület képviselői mindenesetre nem zárkóznának el a döntéshozókkal való konzultációktól.

A tanulmányban javasolt intézkedések költségeiről nem készült összegző számítás, ám a társaság úgy véli, hogy a GDP 1,5 százalékát – évi 375 milliárd forintot – kitevő állami támogatással, adókedvezménnyel és az elérhető uniós források ügyes becsatornázásával ki lehet alakítani egy fenntartható, a szociális és a fejlesztési prioritásokkal összhangban lévő lakáspolitikát. A ráfordítást fokozatosan, hozzávetőleg öt év alatt javasolják elérni.

Az elnök, aki szerint sok olyan elemet is tartalmaz a program amelyek bevezetése nem igényelne pluszforrásokat, mégis jelentős hatással bírna. Így például a lakás-, illetve építésügy egy minisztérium alá való összevonása, az uniós lobbitevékenység erősítése, monitoring kiépítése, szakképzési rendszer visszaállítása.

A program leglátványosabb elemei viszont tagadhatatlanul milliárdokat emésztenének fel akár pluszkiadásként, akár bevételkiesésként jelentkeznének. Ennek ellenére a javaslatok egy részének kormányprogramba való beépítését valószínűsíti, hogy a Fidesz – legalábbis a választások előttig –nem állt elő saját lakáspolitikai tervvel: választási programjában csupán az ország épületállományának 10 százalékát érintő energiahatékonysági elképzelések szerepelnek. A párt szórványos lakáspolitikai megnyilatkozásaiból pedig úgy tűnik, hogy a Fidesz és a TLE elképzelései korántsem állnak egymástól távol. A párt már a közeljövőben gazdasági húzóágazattá fejlesztené az építőipart, amihez – hangsúlyozta Orbán Viktor – még kétharmados többségre sincs szükségük.

Némi megfontoltság azért nem ártana. A kamattámogatások rendszerének kidolgozásában annak idején részt vevő közgazdász, Varga Dénes a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezetője már korábban is úgy vélte: a magyar lakáspolitikán az lendítené a legtöbbet, ha minden érintett beérné annyi üzlettel, amennyit egy józan lakáspolitika kínálni tud.

Az LTE által javasolt támogatások

- lakáshitelkamat-támogatás legfeljebb 45 millió forint lakásértékig, legfeljebb 70 százalékos hitelarányig (az állam a mindenkori jegybanki alapkamat és a tényleges kamat közti különbözetet egyenlítené ki),

- lakáshitelhez kapcsolódó, gyermekszámtól függő személyijövedelemadó-kedvezmény, évente maximum 2,2 millió forint,

- szocpol vásárlás és építés esetén: első gyerek után 1 millió forint, második gyerek után 1,5 millió forint támogatás az államtól, lakáskiadás után fizetendő szja 10 százalékra mérséklése,

- lakbérfizetéshez adómentes béren kívüli juttatás legfeljebb havi 40 ezer forintig,

- lakás-takarékpénztári megtakarítás lakásbérlésre is,

- lakásépítés és -felújítás 5 százalékos áfakörbe sorolása,

- lakásépítés, -felújítás áfavisszatérítése,

- illetékmentesség 25 millió forintig,

- adókedvezmény bérlakásépítő társaságoknak,

- állami alap a bedőlt lakáshitelesek lakásainak megvásárlására.