Görög tragédia: már 80 milliárd
Az euró kedden is gyengült a dollárral szemben, mert a görög válság megoldásának bizonytalansága kedvezőtlenül hat a közös valuta árfolyamára. A nyilatkozatok által is gerjesztett bizonytalan hangulatban csak az biztos, hogy ma az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közös küldöttsége megkezdi a tárgyalásokat Athénban a kormány képviselőivel. Az ilyen jellegű felmérés két-három hétig tart általában, de mint Amadeu Altafaj szóvivő kedden Brüsszelben emlékeztetett rá, a görög gazdaság helyzetét ebben az évben már behatóan vizsgálták, így rövidebb idő alatt is végezhetnek. A görög pénzügyminiszter, George Papakonsztantinu, aki pénteken Washingtonba készül az IMF tavaszi ülésére, azt mondta, tíznapos egyeztetésre számít. Brüsszelben pedig rámutattak arra, hogy e mostani megbeszéléseken már nem a 2010-es program a kérdés, hanem a 2011-es és a 2012-es, vagyis a januárban frissített, újra beadott stabilitási program teljes időszaka.
Ezt azért tartotta szükségesnek tisztázni a pénzügyi biztos fentebb idézett szóvivője, mert Axel Weber német jegybankelnök az aggódó berlini törvényhozók egy csoportja előtt arról beszélt, hogy Görögországnak akár 80 milliárd euróra is szüksége lehet az eurózóna és az IMF kasszájából.
Ez az összeg áll szemben azzal a 30 milliárddal, amit a valutaövezet országai felajánlottak Athénnak, ötszázalékos, „piacközeli”, vagyis nem támogatott kamaton. S ehhez jön az IMF kerete, amelynek nagyságáról nincs konkrét ismeret, csak annyi, amennyit Rehn pénzügyi biztos sejteni engedett: a teljes csomag harmada, azaz 15 milliárd érkezhet Washingtonból. Ám az április 11-i megállapodás arról szólt – s erre most is emlékeztetett a szóvivő –, hogy a 45 milliárdra becsülhető hitelkeretet a 2010–12-es időszak első évére tették elérhetővé, a következő két esztendőre, amelyekről az alkudozás szerdán megkezdődik, csak később döntenek.
Görögországnak idén négy százalékponttal, 8,7 százalékra kell levinnie a költségvetés GDP-arányos hiányát, s a megszorítások ellen tiltakozó hullám bontakozott ki. Erre is reagálva mondta Weber azt a német képviselőknek, hogy a görögök nem értik vagy nem akarják megérteni, milyen súlyos a helyzet. A német jegybankelnök véleménye e körben azért is érdemel figyelmet, mert a 30 milliárdból Berlin 8,5 milliárdot adna az állami fejlesztési bankon keresztül állami garanciával, s ezt a törvényhozásnak jóvá kellene hagynia, miközben Athén megsegítése igen népszerűtlen intézkedésnek ígérkezik a stabilitás erényeit hangoztató Németországban. A berlini pénzügyminisztériumban azt nyilatkozták közben, hogy a hitelkeret megnyitása csak akkor lehetséges, ha a görög gazdasági program teljesítéséhez szorosan kötődik az egyes részletek átutalása.
Az IMF vezető közgazdásza, Olivier Blanchard ugyanakkor azzal érvelt a francia Le Monde-ban, hogy magas kamaton értelmetlen támogatni Görögországot, mert ilyen teher mellett sohasem lábol ki a válságból. Vagyis az ötszázalékos kamatszint is túlzott lehet. A konzultációkat egyébként Athén maga szorgalmazta a múlt héten, amikor a hozamok rohamos emelkedését tapasztalta. Az uniós pénzügyminiszterek hét végi madridi informális találkozóján is csak annyi hangzott el, hogy Athén fontolgatja a segítség igénybevételét, de még nem döntött, előbb maga is tovább tapogatózik. A piacok is észlelik a helyzet ingatagságát, s megkérik a kölcsönök árát. A három hónapos kincstárjegyek keddi kibocsátását túljegyezték, de 3,65 százalékos hozammal, a januári aukción elért kamat kétszeresével.
