Áramcégekbe száll be az MVM
Néhány héttel ezelőtt befejezte a német hátterű E.ON hazai áramszolgáltatóinak átvilágítását az állami Magyar Villamos Művek (MVM) –erősítette meg lapunknak Kutas István, az E.ON szóvivője Mártha Imrének, az MVM vezérigazgatójának hasonló tartalmú nyilatkozatát. A két társaságcsoport között a tavalyi júniusi szándéknyilatkozat szellemében indult meg a tárgyalássorozat.
Ennek keretében az áramnagykereskedelemmel foglalkozó MVM megvásárolhatná – pontosabban az 1995-ös privatizáció előtti állapotot tekintve viszszavásárolná – az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt., az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. és E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. kisebbségi részvénycsomagját. A szándéknyilatkozat bizonyos cserék lehetőségét vetette fel, de információink szerint ma már inkább a készpénzes fizetés kerülhet szóba. Úgy tudjuk, tíz százalék körüli pakettek cserélhetnek gazdát, melyeknek jelenleg az értékét igyekeznek meghatározni. Az ellenértéket szakértők milliárdos nagyságrendű teszik, de ezt egyik cégnél sem kívánták lapunknak kommentálni.
Mártha Imre az MTI számára az átvizsgálást követően is ígéretes befektetésnek nevezte az áramszolgáltatók részvényeit. Megfogalmazása szerint „első lépcsőben” kisebbségi csomagról van szó, de azt, hogy további lépcsők elképzelhetők lennének, az E.ON-nál lapunknak nem erősítették meg.
Mártha Imre reményei szerint nyáron szerződést is köthetnek. (Az E.ON-nál legutóbb az év végét említették.) A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az MVM-nek van pénze az ügyletre: emlékeztetett alacsony adósságállományukra és a tavaly elért 60 milliárdos adózott eredményükre. (Ebből ugyanakkor korábbi tájékoztatásuk szerint osztalékként 35 milliárd az államkasszába megy. Kérdés az is, a vállalat így miként gyűjti össze a – szavaik szerint állami támogatás nélkül felépíteni szándékozott – új paksi atomblokkok hiteléhez szükséges, több százmilliárdos önrészt.)
Az MTI-tudósítás emlékeztet arra, hogy a cég tavaly vásárolt mintegy 15, illetve 10 százalékos tulajdonrészt a másik német nagybefektetőhöz, az RWE-hez tartozó Elmű és Émász áramszolgáltatóban. Mártha Imre hozzátette, a Démászt tulajdonló francia EdF-fel is zajlanak hasonló tárgyalások. A vezérigazgató szavai szerint a szóban forgó tervek segítik a társaság abbéli célját, hogy minél közelebb kerüljön a végfogyasztókhoz. Mások ez alapján egyre esélytelenebbnek tartják, hogy az eddig főleg a termelésben és a nagykereskedelemben aktív áramholding az MVM Partner nevű társaságával önállóan, a meglévők versenytársaként jelenjen meg a lakossági áramszolgáltatásban.
Nem kapunk árampénzt
A Magyar Energiahivatal (MEH) közleménye szerint az áramszolgáltatók tavaly is túllépték az előírt nyereségszintet: ezúttal összesen mintegy egymilliárd forinttal. (A MEH számai alapján ez a számla mintegy 5 százalékára jön ki.) A MEH – eltérve az eddigi gyakorlattól – ezt nem „a fogyasztóknak juttatja vissza”, hanem ennyivel csökkenti a szolgáltatók idei engedélyezett bevételét, ami tompítja az áremelő nyomást.
A MEH szerint viszszaosztás esetén egy fogyasztóra csak 200 forint jutna, másrészt el szeretnék kerülni „a tavalyi problémákat”. Elemzők szerint a „problémát” tavaly a kormány okozta, amely az akkor több mint 5 milliárdos nyereségtöbblet mintegy felét nem az áramfogyasztóknak, hanem a válság miatt rászorulóknak utaltatta. Ez a MEH-ben állítólag kiverte a biztosítékot, ami részben indokot szolgálhatott az akkori MEH-elnök távozásához is.
Nem mindenre nyitott az MVM
Pénteken két szervezet is bíróság elé citálta az MVM-et, adatok kiadása érdekében. A Lehet Más a Politika az áramcég előző vezetéséhez köthető vitatott ügyletekről szóló belső jelentését kéri. Az MVM – ismereteink szerint – arra hivatkozva nem adta ki a jelentést, mert az ügy akkor már a Nemzeti Nyomozó Irodánál volt, a nyomozás egyik alapját jelentő felügyelőbizottsági jelentés kiadására pedig nincs hatásköre.
A másik pert az Energia Klub indította, a Társaság a Szabadságjogokért segítségével. Ők részint a Paksi Atomerőmű bővítése, illetve az MVM által az erőművekkel kötött új áramvásárlási szerződések iránt érdeklődnek. Az MVM-nél erről lapunknak azt mondták: a tanulmánnyal kapcsolatosan számos anyagot a szervezet rendelkezésére bocsátottak, újak kiadására is készülnek, de a szerződéseket nem kívánják kiadni. Egyik perben sem született döntés.
