Azért Prohorov sem panaszkodhat, hiszen fő érdekeltsége, az energetikai és bányászati befektetéseiről ismert Onexim 40 százalékkal tudta növelni értékét. Dobogós még a pénzügyi szolgáltatástól a médián át az energetikai és ipari befektetésekkel egyaránt foglalkozó Alfa-csoport feje, Mihail Fridman.

Ahogy Bill Gates mellett a Microsoft többi alapítója is illusztris helyet foglal el az amerikai Forbes-listán, úgy az Alfa-csoport is több oligarchával szerepel az orosz rangsorban. German Khan a 12. helyen, Alekszej Kuzmicsev pedig a 15.-en szerepel 8,2, illetve 6,5 milliárd dollárral. A Mol legnagyobb orosz olajszállítója, a magyarországi benzinkúthálózatát felvásárlásokkal bővítő Lukoil prominensei sem hiányozhatnak a listáról: a főrészvényes, 6. helyen álló Vagit Alekperovot a 20. helyről, azaz tisztes távból követi az 5,5 milliárdos vagyon felett rendelkező vezérigazgató,

Leonyid Fedun. Az angol Chelsea futballklub tulajdonosaként talán a legismertebb orosz üzletembernek számító Roman Abramovics a válság terheit és a válás költségeit egyaránt kiheverte, s olaj- és fémipari cégei révén 3,7 milliárd dollárral nőtt a vagyona.

Az oligarchák vagyona nagyban függ a nyersanyagés energiaáraktól. A konjunktúra erősödésével e termékek gyorsan drágultak, jegyzésük megduplázódott az elmúlt 12 hónapban. Ez nagyban közrejátszott a dollármilliárdosok számának 32-ről 62-re történő emelkedésében – állapítja meg a Reuters. A leggazdagabb száz orosz összvagyona a tavalyi 142 milliárdról 297 milliárdra gyarapodott. Igaz, ez messze van a 2008-as, 520 milliárdos csúcstól, amikor egymilliárddal se lehetett felkerülni a listára. Akkor az építőipartól az alumíniumgyártáson át szinte minden profitábilis üzletágban érdekelt Oleg Gyeripaszka állt az élen, őt most négyen előzik meg. Az orosz milliárdosok kétharmada a rendszerváltás előtt is közel volt a tűzhöz, ennek köszönhetik vagyonukat. A többiek a későbbi privatizáció során szedték meg magukat.

Vlagyimir Liszin vezeti a listát