Az uniós pénzügyminiszterek madridi informális találkozóján, szombaton már a szakmai kérdésekkel egyenrangú problémává vált, hogyan utaznak haza a résztvevők. Draghi olasz jegybankelnök örült, hogy az itáliai légtér még nyitva volt, de Lagarde francia pénzügyminiszter igyekezett vonatra váltani, míg azon – immár peches – újságíróknak, akik Brüsszelből még csütörtök délelőtt el tudtak repülni Madridba, most buszokat bérelt a spanyol elnökség vasárnap délutáni indulással, fejenként százeurós költséggel.

Trichet és Salgado a hétvégi pénzügyminiszteri csúcstalálkozón – keresik a közös hangot

A költségek, pontosabban a kiadások a vita szakmai részét is uralták, hiszen az Európai Bizottság, amely értékelte a huszonhetek stabilitási és konvergenciaprogramjait, úgy találta, hogy az irány ugyan megfelelő, de a kormányok a 2011–2013-as időszakra nem terjesztettek elő igazán konkrét lépéseket a deficit csökkentésére. Jobban állnak azok az országok, ahol szigorúbb kiadási szabályok befolyásolják a költségvetési tervezést.

A koordináció erősítésének szükségességét a görög válság, s a középtávon lényegében nem elfogadható büdzsék vetik fel: Athén lazasága súlyos helyzetet idézett elő az egész eurózónában, a hozamok minden tagállam számára emelkedtek. Ezért állt elő a bizottság nevében Ollie Rehn pénzügyi biztos azzal az ötlettel, hogy az uniós tagországoknak – s különösen az euróövezetieknek – a nemzeti parlamenti szavazás és vita előtt be kéne mutat niuk a költségvetésüket, hogy a többiek azt véleményezzék. Uniós nyelven „az európai dimenziót” így vinnék bele a tagállami költségvetési folyamatba.

Ám a találkozó szombati zárása után Salgado spanyol pénzügyminiszter azt mondta, csupán a főbb irányvonalak egyeztetéséről lehet szó, nem pedig a büdzsék nagyító alá helyezéséről. Az pedig fel sem merülhet, hogy a nemzeti parlamentek által elfogadott tagországi költségvetési törvényt Brüsszelben megvétózzák. A részletes javaslat május 12-re készül el, azt követi majd a vita a pénzügyminiszteri testületben. A jobb gazdaságpolitikai összhang megteremtésében a huszonhetek körében és különösen az eurózónában egyetértés tapasztalható, de a részletekről még hosszú alkudozás várható.

Nagyjából ez jellemzi egyébként a bankadóról szóló disputát is: szükséges, hogy a bankok hozzájáruljanak egy válságalaphoz, de ez nem jogosíthatja fel őket nagyobb kockázatvállalásra. Másrészről – figyelmeztetetett Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke –nem kéne megfojtani az éledező európai gazdasági fellendülést a bankok túlterhelésével. Hiszen a tőkekövetelmények is szigorodni fognak, s ha ezt megfejelik még egy adóval, akkor aligha növelik a pénzintézetek hitelezési kedvét. Ráadásul, az egésznek csak akkor van értelme, ha a G20-ak közelgő értekezletein globális megoldásra jutnak. Ami nem lesz könynyű, mert az amerikai kormány terve – az eltérő számviteli szabályok miatt – nagyobb terhet rakna az európai bankok nyakába, s az unióban ezt már eleve sérelmezik.

Az már most látszik, hogy az EU-ban jogalkotási javaslat csak jövőre várható ebben a témában. Ugyanakkor az EU spanyol elnöksége nevében Salgado jelezte, folytatni kell a Nemzetközi Valutaalap (IMF) reformját, tovább arányosítani a kvótákat a tagországok világgazdasági súlyának megfelelően, s a népes európai képviseletet is át kell gondolni, egyszerűsíteni kell.

A görögök még pénteken, az eurócsoport ülésén kerültek szóba, a hétvégén a figyelmet már az kötötte le, hogy Papandreu miniszterelnök Athénban azt mondta, még hetekbe telhet, mire eldől, kormánya igényli-e az eurózóna és az IMF által felkínált hitelkeretet. További egyeztetések hétfőn kezdődnek, ha a szakértők eljutnak Athénba. (A spanyol elnökség lemondta az agrárminiszterek hétfőre, Luxembourgba tervezett találkozóját.) A görög kormány 20-án készül újabb kötvénykibocsátásra, majd május végén. Közben a német pénzügyminiszter megnyugtatta honfitársait: nem kell a büdzsét átírni, ha Athén kér a hitelkeretből, mert a pénzt az állami fejlesztési bank adná, az állam garanciájával. Berlinre az eurózóna által felajánlott 30 milliárd euróból 8,5 milliárd jutna, a háromévesre tervezett támogatási program első évében.

Kiemelt témák

- Költségvetés: a parlamenti jóváhagyások előtt Brüsszel még ránézne az előterjesztésekre, de érdemben nem nyúlhatna bele. A főbb irányvonalakat egyeztetnék.

- Bankadó: globális megoldásnak tekintik, de csak óvatosan nyúlnának hozzá, hogy ne fojtsa meg az éledező gazdaságot. Arra is figyelni kell, hogy az amerikai szabályok miatt nagyobb teher jutna az európai bankokra.