Visszavonta a Danone Group az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatalhoz (EFSA) januárban beadott engedélykérelmét a Danone Activia és Actimel termékek reklámjaira. Az élelmiszer-ipari cég világszerte azzal népszerűsíti a két terméket, hogy azok fogyasztása különféle egészségügyi előnyökkel jár: az Activia megkönnyíti az emésztőrendszer működését, az Actimel pedig támogatja a szervezet természetes védekezőképességét.

Egy civil fogyasztóvédői nyomásra 2006-ban született uniós rendelet nyomán azonban az idén már az EFSA-val és ezt követően az Európai Bizottsággal is el kell fogadtatni ezt a szöveget. A Danone a visszavonulását stratégiainak tekinti: szerintük az EFSA-értékelés bizonytalanságai miatt kellett halasztani a döntést.

Piaci szereplők szerint ugyanakkor az sem kizárt, hogy a várható döntés előtt néhány nappal meghúzott lépéssel a Da­none csak egy újabb fiaskót akart megúszni. A cégnél ezt cáfolják, mondván, az EFSA a nyár elején tart egy konferenciát, ahol tisztázzák a vitás kérdéseket, egyebek között az élelmiszer-iparág szereplőivel.

Idén az EFSA egy ugyanilyen eljárás keretében félrevezetőnek nevezte a cég egy másik közlését, miszerint a kisbabáknak szánt termékre - amely „immunofortist" tartalmaz - vonatkozó állítás megfelelő lenne. S nem ez volt az egyetlen kellemetlen ügye a cégnek a közelmúltban: a termékeit gyakran egészségjavítóként beállító és így reklámozó céget tavaly októberben a brit reklámfelügyelet (ASA) szorította sarokba, amikor félrevezetőnek minősítette az Actimel ottani reklámjait.

Az év elején pedig a Da­none amerikai leányvállalatának kellett bíróságon kívüli megegyezés kere­tében 35 millió dollárt fizetnie a megtévesztő állításai miatt indított csoportos per végén.

Az itteni leányvállalat, a Danone Kft. közleménye klinikai vizsgálatokra és pártatlan szakértőkre hivatkozva állítja: biztosak az Actimel és Activia áldásos hatásában. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azonban másként gondolta ezt, amikor még 2004-ben - az ebben a körben akkor kiemelkedően magasnak számító - 10 millió forintos versenybírságot rótt ki a cégre hasonló témában.

A Danone Kft. erről lapunkkal annyit közölt, hogy a GVH 2004-es határozatát követően reklámjai­kat előzőleg minden esetben ellenőriztetik az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel (OÉTI) - nem mellékesen a GVH 2004-es döntése is OÉTI-szakvéleményen alapult.

Bár civil fogyasztóvédők szerint a cég reklámjai 2004 után kevesebbszer tűntek fel, azért maradt még dolga a hatóságoknak, így a GVH 2006-ban ismét 10 millió forintra marasztalta el a Danone Kft.-t, ezúttal a Könnyű és finom termékcsalád kapcsán sejtetett egészségjavító hatás miatt.

Az üzleti siker azonban kárpótolta a céget, a válságban is nőtt a Danone Group árbevétele, a 2008-as üzleti évben elért 3,6 milliárd euró­hoz képest tavaly háromszázmillió euróval többet, 3,9 milliárd eurót kasszírozott a cég. Az 1991-ben alapított magyar leányvállalat tavalyi eredményei egyelőre nem ismertek, 2008-ban 26,4 milliárd forint volt a belföldi nettó értékesítése és 1,3 milliárd forint az adózott eredménye. A korábbi évek gyakorlatával ellentétben 2008-ban a nyereséget osztalékként kifizette a magyar leány.

A versenyhivatalt egyszer már nem tudták meggyőzni