Gyors egymásutánban kétszer is előadhatta mondandóját OllieRehn pénzügyi biztos szerdán: előbb a bizottsági ülés után a sajtónak, aztán az Euró pai Parlament gazdasági bizottságának görög vitájában. A lényeg: Görögország felszínre hozta az euró működését meghatározó stabilitási és növekedési paktum gyengeségeit, ezért változtatni kell a módszereken. A konkrét javaslatokra májusig várni kell, de az már most kiderült, hogy az Euró pai Bizottság nem javasolja a liszszaboni szerződés módosítását, de elképzelhetőnek tartja a közös és a nemzeti joganyagok korszerűsítését. Rehn szerint a válság nyomán elkerülhetetlen volt a gazdaságélénkítő intézkedések bevezetése, de ezek nyomán húszévnyi erőfeszítés veszett kárba az állami pénzügyek rendbetételére, a deficitek és az államadóssági szintek mérséklésére.

A szerdai bizottsági vita egybeesett Portugália stabilitási programjának értékelésével: Lisszabonnak a tavalyi 9,3 százalékos GDP-arányos deficitet 2013-ra kellene a még megengedett háromszázalékos szint alá vinnie, miközben a 66 százalékos államadóssága a célévben eléri majd a 90 százalékot. Miközben Görögországot a 12,7 százalékos hiánya és a 125 százalékos adóssága miatt támadják a piacok. A végrehajtó testület a tanulságok levonására szervezett vitát, hogy előállhasson az ötletekkel, amelyek persze a tagországok és az Európai Parlament asztalára is kerülnek. Rehn azt mondta: a meglévő eszközöket kellene alkalmazni, megerősíteni a stabilitási paktum megelőző és kiigazítási pillérét, azaz időben megindítani az eljárásokat az érintett tagországokban, és sokkal jobb kapcsolatot teremteni az európai és a nemzeti gazdasági folyamatok között. Ideértve a nemzeti költségvetési politikák minőségének javítását, a vonatkozó törvények összehangolását, hatékonyságának emelését. Az európai gazdaságpolitikai irányítás új eleme lenne Rehn értékelése szerint a makrogazdasági, versenyképességi folyamatok sokkal szigorúbb nyomon követése is. A harmadik tényező pedig a válságmegoldás mechanizmusának kialakítása. Az első lépés, amely példaként szolgál, a Görögországnak az eurózóna országai és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által felkínált hitelkeret, ám a rendszerbe olyan ösztönzőket, feltételeket építenek be, amelyek visszatartanák a tagországokat a stabilitási paktum megsértésétől. Ez utalás arra is, hogy a soha nem alkalmazott büntetést ténylegesen kiszabnák a továbbiakban.

Felmerült a vitában, milyen szerepet játszottak a származékos termékek például a görög adósság egy részének eltitkolásában. Radermacher kifejtette: az évtized elején megengedett tranzakciókkal kapcsolatos előírások megváltoztak 2008-ban, és számos tagállam módosította államadósság-mértékét, Görögország azonban nem. Az államadósságok kezelésével kapcsolatban a fi gyelem középpontjába került amerikai Goldman Sachs nevébenGerald Corrigan, a Goldman Sachs Bank USA elnöke azt hangoztatta, a tanácsadásban nem talál kivetnivalót, ám valóban szükséges, hogy az Eurostat politikailag független legyen, és megfelelő eszközökkel rendelkezzék ezen ügyletek számbavételére.