A görögügy egyik tanulsága, hogy az Európai Bizottságnak bővebb jogosítvánnyal kellene rendelkeznie a költségvetési folyamatok ellenőrzésére. Ezt eddig a tagországok megtagadták, de a hamis görög adatok fényében nyilvánvaló, hogy a végrehajtó testületnek, illetve az Eurostatnak sokkal mélyebben bele kell tekintenie a számokba, s nyilván időben lépni kell a kiigazítások elrendelésére és végrehajtásának kierőszakolására. Ezzel kapcsolatban ma terjeszt elő ötleteket Ollie Rehn pénzügyi biztos. A cél a gazdaságpolitikai összhang előmozdítása.

A pénzügyminiszteri tanács, amely péntektől a soros elnökséget adó ország fővárosában, Madridban ülésezik, ezt is megtárgyalja. A legutóbbi márciusi találkozón a tárcavezetők más feszültségeket is számba vettek. Mint leszögezték: már a válság előtt is érzékelhető volt, hogy az eurózónában a versenyképesség igencsak egyenetlenül alakul, s az országok folyó fizetési mérlegének egyenlegében is nagy eltérések tapasztalhatók. A német, holland, osztrák többletekkel nagy spanyol, portugál, görög hiány áll szemben. Ha eltérő módon és mértékben, de minden országban szükségessé válik a beavatkozás. Négy területen: a költségvetési és bérpolitikában, a munkaerőpiacon, az áru- és szolgáltatási piacokon, valamint a pénzügyi szektorban. A termelékenység fokozása, az exportszektort támogató forrásallokáció előmozdítása mellett a nagy hiányt felhalmozó országoknak a költségvetési deficitet is le kell szorítaniuk négy területen: a költségvetési és bérpolitikában, a munkaerőpiacon, az áru- és szolgáltatási piacokon, valamint a pénzügyi szektorban.