Kevesebb jut a közutakra
Újabb lyukkal húzza beljebb a nadrágszíjat idén a Magyar Közút Nonprofit (MK) Zrt. A 30 ezer kilométeres állami közúthálózat állapotáért felelős cég a tavalyinál is kevesebb pénzt kap az Útpénztárt kezelő Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtól (KKK). A finanszírozási szerződést megkötötték, így a társaság elfogadott üzleti tervében már szó sincs az igazgatósága korábbi határozatában még szereplő május végi fizetésképtelenné válásról. Ehelyett azt írják: a közútkezelő likviditása külső források nélkül is biztosított. Ami azonban nem jelenti azt, hogy az utakról a lyukak is egy csapásra eltűnnek.
A „közlekedésbiztonságot közvetlenül érintő téli síkosságmentesítési, hóeltakarítási, nyári kaszálási és burkolatjavítási munkák elvégzését sem teszi maradéktalanul lehetővé” az a mintegy 27 milliárd forint, amit az Útpénztár fizet az idén a MK Zrt.-nek – olvasható a társaság üzleti tervében. A tavalyinál mintegy 2,4 milliárd forinttal szerényebb keretből, a burkolatok és műtárgyak jelenlegi állapota mellett, átlagos időjárási viszonyok között csak a legszükségesebb közútkezelői feladatokra futja.
Ami azt jelenti, hogy az MK minden igyekezete ellenére még a közlekedési tárca rendeletében előírt legalacsonyabb, C szolgáltatási szintet sem tudja majd biztosítani az országos közúthálózaton. Ehhez ugyanis az útpénztári előirányzat csaknem kétszeresére, mintegy 50 milliárd forintra lenne szüksége. Amitől a társaság forrásai még más bevételeivel együtt is, jelentősen elmaradnak.
Az MK 2010-ben összesen 37,5 milliárd forint bevételre számít – hozzávetőleg 2,7 milliárd forinttal kevesebbre a 2009-re tervezett 40,2 milliárd forintos bevételnél. Ráadásul az Útpénztár keretét ehhez is 1,78 milliárd forinttal kell kiegészíteniük a központosított megrendelések alapján végzett feladatok bevételeinek. További 1,2 milliárdot hoz az árok- és padkaprogram, 530 milliót pedig a felújítások bevételei. További 5,8 milliárd forinttal pedig a társaság piaci tevékenységének kell gazdagítania a kasszát.
Az összes bevétel döntő hányada – 36,4 milliárd forint – a belföldi értékesítés eredménye lenne, az egyéb bevételek öszszege pedig elérné az 1,1 milliárd forintot. Ez utóbbiból 600 millió forint az immateriális javak és tárgyi eszközök, további félmilliárd a Magyar Közút hatvan ingatlanjának értékesítéséből származna.
Ha minden az üzleti terv szerint alakul, a cég 986 millió forint mérleg szerinti, illetve 1,161 milliárd forintos üzemi veszteséggel zárhatja 2010-et. A közlekedési tárcánál azonban számolnak azzal is: az állami közútkezelőnek az év végéig a KKK-val kötött szerződésben szereplőnél több feladatot kell majd ellátnia. Erre pedig csak akkor lesz képes, ha a döntéshozók lehetővé teszik az Útpénztár által biztosított források növelését. Az első, 1,6 milliárd forintos többlet előteremtésére a hírek szerint már megvan a megoldás. Mintegy 900 millió forintról viszont az új kormánynak kellene gondoskodnia.
Már csak azért is, mert az év eleji zord időjárási körülmények között az MK sokat felhasznált lehetőségeiből. A síkosság elleni teljes – őrjáratos – védekezés során munkagépei február végéig összesen 490 ezer kilométeren dolgoztak, így az év második felében 43 590 kilométeren lesz lehetőség beavatkozásra. A szakaszos – rayonos – síkosság elleni védekezést az év első két hónapjában mintegy 435 ezer kilométeren végeztek, vagyis az év végén 116 ezer kilométeren lesz lehetőség ilyen munkákra.
A társaság üzleti terve szerint az üzemeltetési feladatok sorában legnagyobb problémát az út melletti növényzet kaszálása jelenti. Ennek elmaradása esetén a látótávolság csökkenése miatt növekedhet a balesetek kialakulásának veszélye. Kielégítő megoldást az évente háromszor elvégzett padka- és rézsűkaszálás jelentene. Az MK lehetőségei azonban szerényebb beavatkozást tesznek lehetővé: a teljes úthálózaton egész évben egyszer, a főutak mentén pedig összesen kétszer kaszálnák le a növényzetet.
Az MK reményei szerint az utazók komfortérzetét valamelyest javítja majd, hogy a tavalyinál is nagyobb figyelmet szentelnek a kátyúk felszámolásának. Az elsősorban a mellékutak kátyúzásánál alkalmazott hideg javítóanyagokból az idén 17 ezer tonna felhasználását tervezik – ami több mint háromezer tonnával haladja meg a tavalyi mennyiséget. A félmeleg, illetve meleg kátyúzóanyagokból a 2009-es 46,7 ezer tonna után több mint 47 ezer tonna felhasználásával számolnak. A balesetveszélyes felületi hámlások, sekély kátyúk javítására pedig 2579 tonna helyett háromezer tonna javítóanyagot szánnak.
