Energetikai fejcserét hoz a kormányváltás

A Fidesz információink szerint vezércseréket tervez az állami cégek, szervezetek posztjain. A lehetséges jelöltek többsége már az előző Fidesz-kormány alatt is kapott feladatot.

Formálódik a várható Fideszkormány alatti energetikai irányítók névsora. A Magyar Energia Hivatal (MEH) élére a legtöbben Bíró Vencelt, a többségben önkormányzati tulajdonú DHRV Dunaharaszti Regionális Városüzemeltetési Kft. ügyvezetőjét várják. Habár őt mindenki Fidesz-támogatottságúnak tartja, élete során már a baloldallal is kapcsolatba került. 2002-ben az SZDSZ irányította gazdasági tárcánál tűnt fel: Csillag István akkori miniszter lapunknak felelevenített emlékei szerint egy gázárakkal kapcsolatos, figyelemre méltó javaslatot tett le az asztalra. Az év végére viszont belső apparátusuk megerősödésével már nem volt szükség a külső szakértők, így a munkájáért pénzt nem kérő Bíró Vencel közreműködésére sem. A szakértő hírek szerint az azt megelőző Fidesz-kormány alatt dunaújvárosi energetikai ügyekkel is kapcsolatba került. Évekkel később ugyanott, az addig állami vadászterületnek számító Dunaferrnél tűnt fel, de a cégiratok szerint már az új ukrán tulajdonos alatt lett vállalatfejlesztési vezérigazgató-helyettes. Alig egy évre rá viszont távozott posztjáról. Bíró Vencelről – az azóta irányított vagy tulajdonolt érdekeltségei kapcsán – bizton állítható, hogy elsősorban tágabb értelemben véve közművel foglalkozik. (Ezek egyike sem ment tönkre.) A szakember legutóbb a MEH elnöki posztjára kiírt tavalyi pályázaton tűnt fel. A bennfentesek akkor nyerőesélyesnek – helyesen – Matos Zoltánt tartották, aki egyetemi éveiből Bajnai Gordon miniszterelnök mellett több mai Fidesz-vezetőt is ismer. Bíró Vencel akkor, úgymond, az esélytelenek nyugalmával indult.

A lapunk által megkérdezettek biztosra veszik, hogy Matos Zoltánt a Fidesz-kormány elküldi. Ám a MEH elnökét fix hat évre jelölik ki. Így – néhány extrém esetet leszámítva – még öt évig mozdíthatatlan. Ugyanakkor a szociálliberális kabinet eme „probléma” megoldására már receptet nyújtott a 2002-es kormányváltás után, amikor hasonló vezetőket átszervezésre hivatkozva rúgott ki. Kaderják Péter, a MEH Fidesz-éra alatt kinevezett, majd 2002 után eltávolított vezetője munkaügyi perét meg is nyerte. A reváns most aligha marad el. Módszerként hasonlóképp az átszervezés adódik. A hivatkozási alap a Fidesz berkeiben formálódó központi „közműhivatal” lehet, amely az energián túl a vizet, a csatornát és minden más vezetékes szolgáltatás felügyeletét egy szervezetbe összpontosítaná. Ennek vezetői posztjára – életpályája alapján – Bíró Vencel is aspirálhat. A szakember megkeresésünkre nem reagált.

Komoly mozgolódás érezhető az évi ezermilliárdos forgalmú Magyar Villamos Művek (MVM) háza táján is. Azt, hogy Mártha Imre vezérigazgató megy, senki sem vonja kétségbe. Előző beosztásában, a központi MVM Trade élén viszont maradhat. Márthát szintén nem értük el. Az MVM csúcsára három jelöltről is hallhattunk. Az elnök a legtöbbek szerint Faragó Csaba lehet. Őt a Fidesz 1998–2002 között pozícióhoz került gazdasági háttérországához sorolják. Az üzletember a jobboldali kormány alatt az akkor még állami Dunaferr, illetve a vagyonkezelés központjának számító ÁPV vezéreként került reflektorfénybe. Ezután háttérbe húzódott, igaz, a szociálliberális kabinet három éve megkínálta a dublini kereskedelmi képviselet vezetői posztjával. Ő lapunk érdeklődését elhárította.

MVM-vezérjelöltként emlegetik Baji Csabát, a paksi atomerőmű 2001–2002-es első emberét is. Őt sokan úgyszintén a Fidesz gazdasági hátországához, pontosabban a párt úgynevezett „szolnoki csoportjához” tartozónak vélik. Elemzések szerint az előző Fideszkormány alatt az Orbán-féle dolomitügyek után „átvett” Dunaferrben számos, e körhöz köthető üzletember jelent meg. Baji Csaba 2001-ben az ismeretlenségből került az atomerőmű vezérigazgatói székébe. Akkor arról cikkeztek, hogy korábban Szolnokon adórevizorként tevékenykedett, illetve egy hozzá kapcsolódó vállalkozás állami megbízásokat kapott a Fidesz-kormány alatt. 2002-es, természetesnek tartott távozásakor többen úgy vélték, az atomerőműben a gazdasági szempontokat helyezte előtérbe. „Zavarhatja” ugyanakkor a képet, hogy Baji Csaba paksi utódját, az akkor baloldalközelinek kikiáltott Kocsis István jelenlegi BKV-vezért manapság már legalább ennyire emlegetik Fidesz-közeliként is. (Pakson 2003-ban volt az eddigi legsúlyosabb, radioaktív szennyezéssel is járó baleset.) 2002-ben Baji Csabát azzal a Mártha Imrével együtt állították fel az MVM igazgatósági székéből, aki hat évvel később ugyanazon kurzus alatt lett vezérigazgató. (Vági Márton jelenlegi MVM-elnök pedig, akit a baloldali kabinet állami cégei élén találunk, csak 2001-ben állt fel a paksi atomerőmű igazgatóságából.) Az üzletemberhez kapcsolható társaságok közül egyébként néhány tönkrement, de ezekben több mint tíz éve vett részt, és a felszámoláskor már nem volt köze hozzájuk. Most is felügyelőbizottsági tag viszont a tönkremenetelével nagy port kavart Transelektróban. Baji Csaba jelenleg az E-OS nevű független energiakereskedő igazgatósági tagja. Tavalyig a társaság áttételes tulajdonosa volt a szolnoki, úgyszintén sokak által a Fidesz környezetéhez sorolt Nyerges Zsolt. Azóta a vállalat egy Energy Swiss Invest AG nevű, az interneten csak cégregiszterekben fellelhető –vagyis erősen offshore jellegűnek tűnő – társaság tulajdonában áll. Baji Csaba lapzártánkkor jelezte: nem kívánja kommentálni a vele kapcsolatos találgatásokat.

Életpályája alapján ideális jelölt lehet az MVM vezetésére Ugron Gáspár Gábor, akit a hozzá hasonlóan fiatal Mártha Imre titkos favoritjaként emlegetnek. Ugron Gáspár Gábor 32 éves, 2001-ben doktorált a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Rögtön az MVM-nél kezdett: diplomamunkájával egybecsengően az áramtársaság versenypiaci előkészítését végezte, így az ezt megtestesítő MVM Partnerhez került. Ezt a céget ma már operatív igazgatóként vezeti. Ugron Gáspár sokszor nyilatkozik az áramkereskedelemről, de a Magyar Televízió közalapítványának fideszes delegáltjaként szintén több sajtótájékoztatón ostorozta a köztévé óbudai székházberuházását. Emellett a Rákóczi Szövetség főtitkára is. A szervezet képviseletében – weboldaluk tanúsága szerint – a legaktívabb az elnök, Halzl József, az MVM MDF-kormány alatti vezetője és Fidesz-kormány alatti igazgatósági tagja. Eme több ezer, határon túli tanulónak segítő alapítvány – tudósításaik alapján – éppúgy kap támogatást áramcégektől, mint a Külügyminisztériumtól vagy a Szerencsejáték Zrt.-től. Ugyanakkor kapcsolatot tart a Fidesszel is. Ugron Gáspárt eme posztja révén választották meg az állami pénzekkel gazdálkodó Nemzeti Civil Alapprogram nemzetközi kollégiumának elnökévé 2006-ban. Innen – miután a lehetséges egyszer újraválasztották – 2009-ben távozott. Mindeközben a Pázmányon tavalyelőttig tanársegéd volt, az MVM SE kötelékében hajózik, és gondozza nemesi származású, katolikus kötődésű családja visszakapott erdélyi birtokának ügyeit is.

Arról, hogy neve felmerült volna az MVM vagy más energetikai vezetői poszton – a kérdésre egyedül válaszolóként –, nem hallott, ilyen megbeszéléseket nem folytatott, és nem is tartja valószínűnek. Előre soha nem mond nemet, de szerinte egy kis szervezet irányítói tapasztalatai alapján még nem lenne képes az ország legnagyobb állami energiavállalatát vezetni. Az MTV közalapítványában végzett pozícióját szintén nem tartja pártpolitikainak. Előtte ugyanis az ORTT panaszbizottságának volt tagja, ahol a fideszes Szalai Annamária kérte fel jogiszakmai munkára.

MVM-rekord

Történetének legnagyobb, mintegy 61 milliárdos adózott nyereségéről számolt be tegnap a 99,87 százalékban állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM). A tavalyi évről szóló közgyűlésen mintegy 35 milliárd forint osztalékról döntöttek az állam számára. (Ebből húszat előlegként már tavaly kifizettek.) Mártha Imre vezérigazgató hangsúlyozta, ezt csökkenő kereslet és árak mellett érték el. Belföldön főképp az áramtermelésben terjeszkednének.

Rapid sorcsere a Molnál

Tegnap három, a vasárnapi választásokon alulmaradt baloldalhoz köthető igazgatósági tag mondott le a magántulajdonú Molban: Akar László, Kamarás Miklós és Kemenes Ernő. Helyükre a győztes Fideszt segítő Járai Zsigmond és Parragh László, illetve a nemrég Mol-tulajdonossá vált cseh CEZ elnök-vezérigazgatója, Martin Roman kerülhet.

Régi-új vezetők jöhetnek
Régi-új vezetők jöhetnek
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.