Elemzők úgy vélekedtek, hogy az eurózóna pénzügyminisztereinek vasárnap délutáni telefonbeszélgetésén kialakult egyezség a két hónapja tartó bizonytalanság újabb rétegét távolította el. Az euróövezet nevében azt jelentette be Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, hogy a valutazóna tizenöt tagállama kétoldalú hitelekből 30 milliárd eurós keretet képez a tizenhatodik, s a költségvetési lazasága miatt nagy bajban lévő tagnak, Görögországnak. A kamatot hozzávetőlegesen öt százalékban határozták meg, s bevonják a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is, amely 15 milliárddal járulhat hozzá az összeghez az első évben. Leszögezték, a kamatot az Euroribor ráta alapján számítják, közelítik a piaci viszonyokhoz, vagyis nem tekintik kedvezményesnek.

Hétfőn délután szakértői szinten kezdődtek egyeztetések Brüsszelben a valutaalap és az Európai Központi Bank részvételével, ez azonban a bizottsági tájékoztatás szerint csupán a technikai részleteket tisztázza a vasárnapi felhatalmazás alapján. Ám zavart keltett, hogy berlini megnyilatkozások szerint a hitelkeret aktiválásához felső szintű találkozót kell összehívni, miközben a brüsszeli bizottság szóvivője azt mondta, elég egy telefonos egyeztetés, nem szükséges csúcstalálkozót szervezni. Ám hozzátette: Görögország egyelőre nem kért hitelt, csupán azt sürgette, hogy a piacok értsék meg végre, milyen segítségre támaszkodhatna Athén, ha a befektetők továbbra is nagyon magas – Jéorjiosz Papakonsztantinu pénzügyminiszter szerint a drákói költségvetési megszorításokat fi gyelmen kívül hagyó – hozamot várnának el. A görög papírok hozama a múlt hét végén már 7,3 százalék körül mozgott, s 442 bázisponttal haladta meg a német kötvények kamatát. Ez a felár hétfőn 330-340 bázispontra esett. Közben a német állampapírok hozama kissé emelkedett, hiszen kiderült: ugyan minden eurózónatag beszállna a hitelkeretbe – amelynek részleteit minden országban el kell fogadtatni –, de a 30 milliárdból 8,4 milliárdot Berlin adna. A bizottsági szóvivő szerint szorosan egyeztetik a csomag tartalmát az IMF-fel, de a valutaalap a maga eljárási szabályait alkalmazza, s lehet, hogy valamivel alacsonyabb kamatot számít majd fel.

Megfi gyelők Brüsszelben emlékeztettek rá: 2008 őszén az EU és az IMF azért hagyott jóvá tetemes, húszmilliárd eurós hitelkeretet Magyarországnak, hogy a befektetőket, a spekulánsokat meghátrálásra kényszerítse. Görögország esetében is ez a cél, abban a reményben azonban, hogy Athénon esetleg pusztán a csomag meghirdetése is segíthet. A 100 milliárd euróra rúgó magyar nemzeti össztermék (GDP) bő kétszeresét előállító, de jóval nagyobb államadósságszinttel küszködő Görögország a magyar hitelkeret bő kétszereséhez juthat hozzá, ha igényli.

Jéorjiosz Papakonsztantinu pénzügyminiszter a vasárnapi egyeztetés után