Juncker szerint, ha a görögök kérik, rendelkezésre áll az eurózóna országai által erre az évre felajánlott, kétoldalú alapon nyújtandó 30 milliárd euró, nagyjából évi ötszázalékos kamaton. Megemlítette, hogy az IMF kamatszámítási modelljét követik, de módosítva. A három hónapos Euriborkamatokra még rátesznek 300 bázispontot, és további ötvenet kezelési költségként (a három éven túli kölcsönök esetén még 100-at). Így jön ki egy hároméves hitelre hozzávetőlegesen ötszázalékos kamat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is beszáll az athéni kormány finanszírozásába, ha szükséges, hozzávetőlegesen 15 milliárddal, várhatóan valamivel alacsonyabb kamattal. Rehn megjegyezte: a valutaalap maga határozza meg az általa nyújtandó hitel összegét és kamatát.

A monetáris unió alapítói az elképzelhetetlen események közé sorolták azt, ami az utóbbi néhány hónapban kibontakozott Görögországban – hatszázalékos helyett 12,7 százalékos hiány és a GDP 125 százaléka felé igyekvő adósság. Nem voltak felkészülve arra, hogy valamely eurózóna-tagállam az államcsőd szélére kerül, így nincs válságkezelési mechanizmus. A mostanra kiérlelt intézkedési csomaggal az EU precedenst teremt. Megsegíti a bajba jutott tagországot, bevonja az IMF-et, s egyben szigorítja a gazdaságpolitikai döntések ellenőrzését és végrehajtását, különös tekintettel a költségvetések állapotára és átláthatóságára.

A februári uniós csúcson anynyi már elhangzott, hogy koordinált segítségre számíthat Görögország, ha bizonyítja, idén négy százalékponttal mérsékli a hiányt. A márciusi csúcson az eurózóna állam- és kormányfői jelezték, kétoldalú alapon, méghozzá az IMF bevonásával, de európai vezénylettel készek hitelekkel támogatni a nagyon magas hozamot fizető görögöket. Athén államkötvényeinek hozamai a múlt hét végére 442 bázisponttal (4,42 százalékponttal) jártak a német papírok kamatai felett, azaz 7,3 százalék körül. A népszerűtlen megszorítások miatt a gazdaság mélyrepülésbe kezdett, s emiatt –meg az eurózóna eddigi hezitálásamiatt – a Fitch amúlt hét végén két fokozattal leminősítette a görög adósságot, a még éppen befektetésre ajánlott csoportba helyezve azt.

Péntek este pénzügyminiszter-helyettesi szinten folyt az egyeztetés, s a kiszivárgó hírek szerint Berlin kötötte az ebet a karóhoz: Athén nem kaphat támogatott hitelt, azaz a piaci árat kell megfi zetnie, hat százalék feletti kamatot. Végtére vasárnapra beadták a derekukat. Az egyeztetések ma folytatódnak. Athén kedden 1,2 milliárd eurónyi hat és tizenkét hónapos kötvényt bocsát ki, vagyis az első tesztje hamar meglesz a mostani egyezségnek. De május végéig további 11 milliárd euróra lesz szüksége, hogy adósságait törleszteni tudja.

A saját bőrüket féltették?

Majdnem két hónapig tartott, hogy az eurózóna tagországai – két uniós csúcstalálkozó és számtalan egyeztetés nyomán – vasárnapra eljutottak odáig, hogy világosan meg tudták mondani, ha szükséges, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt Görögországnak, amely a befektetők céltáblájává vált. Athén persze jórészt magának köszönheti a bajt, mert az előző konzervatív kormány elhallgatta, kozmetikázta a költségvetési adatokat. Az Európai Bizottság szakértői tudták, hogy a probléma súlyos, de az évek során vajmi keveset tettek, mert az uniós pénzügyminiszterek lényegében megakadályozták Athén megbüntetését, nem akartak precedenst teremteni, nehogy később maguk kerüljenek sorra.

Rehn és Juncker telefonálás után, tájékoztató előtt