A régi jobb volt?
Április elsejétől megszűntek az alkalmi munkavállalói könyvek és a közteherjegyek, ezentúl egyszerűsített munkaszerződést kell kötni, illetve a munkáltatónak elektronikusan kell bejelenteni a foglalkoztatást az adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt. A legtöbb alkalmi munkavállalót a mezőgazdaságban foglalkoztatják, a második legnagyobb alkalmi foglalkoztató pedig az építőipar, melyet a vendéglátás követ.
Az építőiparban évente 15-20 ezer munkást foglalkoztatnak jellemzően tíz napnál nem hosszabb ideig a vállalkozások, a dolgozók túlnyomó többsége segéd- és betanított munkás. Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének alelnöke szerint az alkalmi munkavállalói könyv sem az ágazat tisztulását, sem a vállalkozásokat nem segítette, s az új rendszertől sem várnak érdemi változást. A 97 százalékban mikro- és kisvállalkozásokból álló építőiparban ugyanis teljesen életszerűtlen, mondhatni, megvalósíthatatlan az alkalmi munkavállalók előzetes bejelentése, amit a törvény szerint a munka megkezdéséig el kell végezni. Nehéz elképzelni ugyanis, hogy az öt-tíz fős kisvállalkozások vezetői reggelenként egy laptopot szorongatva várják csapatukat. A vállalkozók adóhivatali ügyeiket és az adminisztrációt egyébként is könyvelőcégekkel végeztetik. Az építőipari szövetség alelnöke biztosra veszi, hogy az újítás nem hoz majd költségvetési többletbevételt, viszont ugyanúgy ki lehet játszani, mint az egyszerűbb régit. Ráadásul az erőteljesen időjárásfüggő építőipari munkálatok közben gyakran megesik, hogy embereket napközbeni leállás miatt el kell küldeni. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, mit kell tenni ilyen esetekben – tette hozzá.
Nagy a bizonytalanság a vendéglátásban is, kivált az alkalmi rendezvényekre specializálódott, úgynevezett cateringcégeknél. Ezek jellemzően alkalmi munkavállalókat, például diá kokat foglalkoztatnak, és gyakran előfordul, hogy a berendelt negyvenötven kisegítő pincérből végül csak harminc jelenik meg egy adott helyszínen – és nem is mindig az előre egyeztetett személyek. Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke is figyelmeztet, hogy az új munkavállalói regisztráció rengeteg többletadminisztrációt ró a vállalkozásokra, és a nagyfokú személyi bizonytalanságok miatt akár duplikált bejelentések is előfordulhatnak. Példaként a balatoni vendéglősöket említi, akik a hétvégi nagyobb forgalomra építenek, de nem tudhatják, hogy az előző hétvégén megjelent kézilány vajon jön-e újra, vagy hét közben talált máshol munkát. Ha előre bejelentik, abból ugyanakkora baj lehet, mintha késve. A testület szerint a régi rendszer rugalmasabb volt, hatékonyabbá tételéhez pedig mindöszsze szigorúbb ellenőrzésre lett volna szükség. A vendéglátósok, miként az építőiparban érdekeltek, most visszasírják a régi rendszert, amit nem elvetni, hanem fejleszteni kellett volna, hogy valóban segítse az ágazatok tisztulását, ezáltal a tisztességesen működő vállalkozásokat is – fogalmazott az elnök.
A kertészeti termelés egyik sajátossága, hogy változó a kézimunkaigény, ezért állandó dolgozókkal kertészeti termelést képtelenség folytatni. A zöldség-gyümölcs ágazat évente mintegy 340 ezer alkalmi munkavállalót tud foglalkoztatni, de csak féléves időszakban. Szabó József, a zöldség- és gyümölcságazatban tevékenykedő FruitVeb Szakmaközi Szervezet elnöke beszámolt arról, a szőlészeket képviselő Hegyközségek Nemzeti Tanácsával (HNT) és a Magyar Agrárkamarával közösen próbálták a kormányzatot arról meggyőzni, hogy az április elsején életbe lépett szabályozás helyett életszerűbb és jobban kivitelezhető rend szerint működhessen az alkalmi munkavállalás intézménye. Felkészülni sem lehetett az április elseji bevezetésre, ugyanis március 29-én jelent meg két kormányrendelet, majd 31-én még egy rendelettel egészült ki a szabályozás. Beszámolt arról is, hogy hiába egyeztettek több hónapig a minisztériumokkal, a törvényben végül nem vagy csak kis részben vették fi gyelembe azokat a felvetéseket, melyeket az agrárszakmai szervezetek képviseltek.
A mezőgazdasági foglalkoztatók életszerűtlennek és kivitelezhetetlennek tartják, hogy egy munkavállalóról a korábbi hét helyett 21 adatot kell a munka megkezdése előtt a foglalkoztatási szerződésben rögzíteni. Ezt követően pedig azokat még a munkakezdés előtt elektronikus formában a hatóságokhoz is el kell juttatni. Szabó József szerint a korábbi „kék könyves” rendszerben az ellenőrzések során a legtöbb kifogás az eltévesztett adatok miatt volt – most már háromszor több adat rögzítésére kell ügyelni.
Bajuk van a közterhek 30 százalékos mértékével is. Ennél sokkal kisebb az elvonás Lengyelországban vagy Ausztriában.
