Bár a kilakoltatási moratórium a jövő héten lejár, június elsejéig biztosan nem lesz bírósági végrehajtáson kívüli lakásárverezés. A zálogtárgyak értékesítését szabályozó kormányrendelet tegnapi módosítása szerint ugyanis legkorábban az árverési hirdetmény megjelenését követő 45. napon lehet licitálni az ingatlanra. Így a moratórium lejártával egyidőben hatályba lépő új rendelkezés június elsejéig újabb haladékot ad az adósoknak a tartozásaik rendezésére. Az intézkedés azonban nem segít azokon, akiknek az ingatlanát bírósági végrehajtás részeként zajló árverésen értékesítik. A bedőlt hitelek 90 százaléka márpedig ebbe a körbe tartozik, mint ahogy a kormány döntése nem érinti a vételi jogok gyakorlása keretében történő tulajdonjogszerzést sem.

Hogy a moratórium valóban segített-e a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek helyzetén, arról megoszlanak a vélemények. – Az egész csak a tartozások növelésére volt jó – véli Almási Krisztián, az egyik legnagyobb hazai árverezőház, a CreditexpressMagyarország Kft. csoportvezetője, majd folytatja: az adósok többsége nem használta ki az időt pénzügyi helyzetének rendezésére, vártak a csodára, a hitel összege közben csak hízott a különféle eljárási díjak és kamatok révén. Sok hátralékos most hónapos hamis illúzióból arra ébredhet, hogy ingatlana mellett teljes vagyonát is elveszti. Egyetértés van ugyanakkor a tekintetben, hogy a kényszerszünet után árverési dömping várható. A jelenlegi 1500–3000 árverésre kijelölt ingatlan mellé legalább ugyanennyi megbízás érkezik majd a bankoktól a moratórium lejárta után.

Igaz, ezeknek alig tíz százaléka jut el a licitálásig. Az árverésekre a hitelszerződés felmondása után két-három hónappal kerül sor, de az adósoknak a licit megkezdéséig módja van a folyamatot leállítani. A tulajdonosok harmada végül össze is tudja szedni az ehhez szükséges pénzt az árverés megkezdéséig. A licit megkezdéséig az adós pert is indíthat a banki eljárást kifogásolva és akadályozhatja az ingatlan birtokbavételét. Ez a kétes árverési szituációk mellett sokakat visszariasztott a licitálástól, igaz, zavarosban halászó is akadt elég: a korábbi 5–6 magánárverező cég mellé újabbak sorakoztak fel. Mozgásterük határai nem egyértelműek, mert a bírósági végrehajtáson kívüli árverezést szabályozó 2003-as kormányrendelet sok tekintetben nem egyértelmű a szakértők szerint.

Ezen segített a kormány tegnap bejelentett új rendeletével. A változásokat 10 pontban összefoglaló Kiss Péter társadalompolitikai miniszter az állami ellenőrzés kiterjesztését, kiszámíthatóságot és tisztes árakat ígért. Így a jövőben csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélyével rendelkező cégek – ehhez minimum 50 millió törzstőke, bejelentett vezetőség és megfelelő adatszolgáltatás szükséges – árverezhetnek lakóingatlanokat, méghozzá kizárólag az APEH Elektronikus Árverési Felületén keresztül. Az árverést legkorábban az erről szóló hirdetmény megjelenése után 45 nappal rendezhetik meg, de harminc nappal előtte értesíteni kell az adóst és az érintett önkormányzatot is.

Az árverési hirdetményhez az ingatlant kellő alapossággal bemutató fotó, illetve videó mellett hat hónapnál nem régebbi értékbecslést is csatolni kell. A kiinduló ár pedig nem lehet kevesebb – az APEH által ellenőrzött – becsérték 70 százalékánál. Feltűnő értékaránytalanság esetén az adóhatóság a nyomozó hatóságokhoz irányítja az ügyet. A vizsgálat lezárultáig nem tartható meg az árverés. (Az adóhatóságot egyelőre nem keresték meg a kormányrendelet módosításából adódó új feladatok okán.)

Licitálni három napig lehet az adóhatóság honlapján. A leütési áron az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg, ezzel a licit lezárultát követően egy napig élhet. Ennek segítésére a kormány 60 milliárd forintos kedvezményes hitelkeretet nyitott.

Csak az eső hiányzott a felmondási okok közül

A PSZÁF pénzügyi vállalkozásokat érintő vizsgálatában a felügyelet arra a súlyos megállapításra jutott, hogy az intézmények többsége súlyosan megsértette a fogyasztói érdekeket – ennek köszönhető a mostani rendeletmódosítás. A cégek felmondási oknak oly sok esetet jelöltek meg, hogy épp csak a váratlan eső nem volt megjelölve „lehetőségként”.

Esetenként korlátlanul hosszabbították meg a vételi jogot, méghozzá a szerződésben eredetileg rögzített opciós áron, amely az évek múltán lényegesen elmaradhatott az ingatlan valós piaci értékétől. A kifogásokat 16 oldalon át sorolják abban a közérdekű keresetben, amelyet ma nyújtanak be a Zee Capital Zrt. ellen a Fővárosi Bíróságra. A következő hetekben további nyolc pénzügyi vállalkozás szerződési feltételeit is megtámadják – jelentette be tegnap Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke.

Ez csak a jéghegy csúcsa

A Bankszövetség üdvözli a piac tisztulására irányuló kormányerőfesztéseket – hangsúlyozza Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója. A jogszabály módosítása azonban aligha vet véget az ingatlanárveréseknek. Az ingatlanfedezettel kötött hitelszerződések nyomán induló végrehajtások ugyanis csak a jéghegy csúcsát jelentik. Az árverések zöme közműtartozások miatt indul. A szolgáltatók már néhány százezer forint miatt bírósági végrehajtást kérnek, amelyhez viszont a hitelező pénzintézetnek 15 napon belül csatlakoznia kell.

Az APEH árverési felülete – április közepétől itt lehet böngészni