Másként látja Bokros Lajos, az MDF miniszterelnök-jelöltje. A napokban lapunknak adott interjújában ő is lehetségesnek tartotta a deficit növekedését, ám azt a más pártok felelőtlen ígéreteinek számlájára írta. Hozzátette, hogy a hiány alakulására a nemzetközi gazdasági helyzet (Görögország válsága) is hatással van.

Bokros szerint a Bajnai-kormány számait a nemzetközi szervezetek „elölről-hátulról ellenőrizték”, azok nagyjából teljesíthetők. Az MDF választási programjának egyik célkitűzése, hogy legalább 8-10 százalékponttal csökkenjen az államháztartás mérete, amit jelenleg egyedülállóan nagynak tartanak a volt szocialista országok között. Ekkora karcsúsítás kell ahhoz – állítják –, hogy a gazdaság felszabaduljon az állam túlsúlya alól, ami jelenleg akadályozza a termelés bővítését, a jövedelmek gyarapítását. Úgy látják, a stabil eredmények eléréséhez a gazdaság bővülésének ütemét három százalék fölé kell emelni, az államháztartás hiányát pedig a gazdasági ciklus folyamán átlagban tartósan a GDP három százaléka alá szorítanák le. (A Fidesz egyes vezetői szerint elsőrendű a növekedés, ezért a hiány mértékét a következő években nem feltétlenül vinnék le három százalék alá – igaz, emiatt folytatódhat Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárás, ami végső soron a EU kohéziós, tehát a felzárkózást segítő pénzeihez való hozzáférést akadályozhatja.)Hoszszabb távon az államadósság arányát a GDP 40 százaléka alá célszerű csökkenteni az MDF szerint, egyben megállapítják: ahhoz, hogy az államháztartás általi jövedelemátcsoportosítás mértéke jelentősen csökkenjen a hiány növekedése nélkül, nyilvánvalóan csak egy út vezet, mégpedig a közkiadások érdemi csökkentése.

Ezt nem fűnyíróelvszerűen (azaz minden fejezetből arányosan lecsípve) hajtanák végre. A költségvetési intézmények számát jelentős mértékben csökkentenék, az adófizetők pénzéből előállított közszolgáltatások minőségét javítanák.

Elkötelezett az államháztartási hiány és az államadósság csökkentése mellett a Lehet Más a Politika (LMP) is. Sőt a magánszektor eladósodására is figyelmeztető jelként tekintenek, ami így nem tartható fenn. Akár az egyéni hitelfelvételt korlátozó jogszabályok árán, de el kell hárítani a gazdaságra innen leselkedő veszélyt a párt szerint. Ami az államháztartás hiányát illeti, úgy látják, a következő kormányzati ciklusban egyensúlyi gazdálkodást kell folytatni, vagyis az állami kiadások nem haladhatják meg az állami bevételeket. Szigorú költségvetési politikát és optimista növekedési pályát feltételezve sem lehet azonban 2015-nél korábban elérni a 60 százalékos államadósság-küszöböt (ami az euró bevezetésének egyik feltétele, amiről az a párt véleménye: „a jó csatlakozás fontosabb, mint a gyors csatlakozás”). Az államháztartásban meglévő finanszírozási feszültségek feloldását sürgeti az LMP, külön hangsúlyozva az önkormányzati és a nyugdíjrendszer reformjának szükségességét.