Tanulságos vita zajlott tegnap a parlament gazdasági bizottságában, több mint egy hónappal az Országgyűlés hivatalos bezárása után. A szocialista képviselők az általuk túlzottnak ítélt áprilisi gázáremelés miatt tetemre hívták Hónig Péter energiaügyi minisztert, illetve Matos Zoltánt, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnökét. Többük – így a most háttérbe húzódó, energiaipari kérdésekben járatos Puch László szocialista expénztárnok, illetve párttársa, Szanyi Tibor – igen élesen fogalmazva arra kérték Matos Zoltánt: gondolkozzon el a posztra való alkalmasságán. A felvetésre Matos – akit mintegy fél éve a szocialista kormány nevezett ki 6 évre – sem az ülésen, sem azt követően nem reagált. A Fidesz képviselőinek többsége színjátéknak nevezte a vitát, azt tudakolva, hogy a szocialisták miért épp kormányzásuk nyolcadik évében, a választások előestéjén kifogásolják a gázáremelés mértékét.

Hónig Péter (balról) nem távozik idő előtt az energiaügyi tárca éléről

Megfigyelők élesen különválasztanák a vita felszínen zajló, szakmainak mondott részét és a sejthető mögöttes mozgatórugókat. A szocialista képviselők hivatalosan azon rökönyödtek meg, hogy Matos Zoltán március 4-én egy sajtó-háttérbeszélgetésen még azelőtt utalt az áprilisi gázáremelés várható mértékére, hogy a szolgáltatók erre vonatkozó javaslatait megkapta volna. A bizottságot elnöklő szocialista Podolák György szerint – aki már korábban lemondásra szólította fel Matost – ezzel a minél nagyobb áremelés irányába befolyásolta a szolgáltatókat. Megfogalmazásuk szerint Matos így szinte feladta azt a kötelezettségét, hogy a lakosság érdekében visszafogja a szolgáltatói igényeket. A szocialisták emlékei szerint a kormány ennek helyrebillentése érdekében kényszerült módosítani a gázárképleten. Elsősorban Puch László, illetve a bizottsági alelnök Fidesz–KDNP-s Latorczai János részéről szakmai javaslatok is elhangzottak – például az importárak átlagolása, a forintárfolyam vizsgálata, illetve a szolgáltatók nyereségszintje kapcsán –, amiben láthatólag nem értettek egyet a hivatal gyakorlatával.

Az energiahivatali elnök válaszában többek között leszögezte: a kifogásolt tájékoztatón pontos szám nem hangzott el, de akkor már ismert volt a gáz áprilistól alkalmazandó behozatali ára, amin már csak a forint/ dollár árfolyam változtathatott. Többször leszögezte, hogy minden tekintetben a jogszabályoknak megfelelően a lehető legkisebb árat szabták meg, de a felmerült javaslatokat megfontolja. Hónig Péter néhány mondatban szintén jogszerűnek ítélte a folyamatot.

Fónagy János, a Fidesz energiapolitikusa az egészet színjátéknak nevezte. Furcsállotta, hogy a szocialista képviselők miért kormányzásuk nyolcadik évében kifogásolják először a gázárak növekedését. Podolák György lapunknak erre azt válaszolta, hogy a háttérben eddig is a lehető legalacsonyabb árért harcoltak, de most nem működik a parlament.

A lehetséges háttér-mozgatórugók vizsgálata ugyanakkor a vitának sok mozzanatára magyarázatot adhat. Elemzők szerint a probléma egyik gyökere lehet, hogy az energiahivatal fura módon távozott előző elnökét nem „a parlament” favorizáltja, hanem Bajnai Gordon kormányfő bizalmasa – az E.ON egykori munkatársa – váltotta.

Számításaik megalapozottságát Puch László és Podolák György azzal is bizonyítani kívánta, hogy júliusra 3–8, illetve 5–10 százalékos gázárcsökkentés lehetőségét vetették fel. Puch felvetésére Matos Zoltán „bólogatott”.