Legutóbb 2008 decemberében mért ilyen magas adatot az unió statisztikai hivatala. Az 1,1 százalékos inflációt előrejelző elemzőket is meglepte az Eurostat által publikált magas adat. Az infláció felgyorsulását elsősorban az energiaárak hirtelen növekedése váltotta ki. Ez a hatás a következő hónapokban is erősen befolyásolja majd a pénzromlás ütemét, igaz, a szakértők szerint a márciusinál kisebb mértékben. Az infláció még mélyen az Európai Központi Bank (EKB) által megszabott kétszázalékos küszöb alatt van, s a frankfurti pénzintézetnél annak nagyságát 2010-ben 0,6–1,6 százalék közé várják. Azaz inflációs nyomásról nem lehet beszélni, a rekordmélységben, 1 százalékon tanyázó euróövezeti alapkamat emelése egyelőre nem időszerű.

Az Eurostat a februári munkanélküliségi adatokat is közreadta. Hosszú idő óta először szembesülhettek ismét két számjegyű, kereken 10 százalékos munkanélküliségi rátával az euróövezetben. Legutóbb 1998 augusztusában járt ilyen magasan a mutató. A januári, 9,9 százalékot felülmúló adat találkozott az elemzők várakozásával. Az állástalanok száma 61 ezerrel nőtt egy hónap alatt, ami az elmúlt 12 hónap 3,1 millió megszűnt munkahelyéhez képest már nem nevezhető kiugróan magas növekménynek. Jelenleg 15,8 millió munkanélküli él az euróövezet határain belül.

A két véglet közül a pozitív Hollandia, ahol 4 százalékon áll a munkanélküliségi ráta, szemben a negatív csúcsot 21,7 százalékkal tartó lettekkel. Az unió egészének átlagában még nem érte el a 10 százalékot az állástalanok aránya, a 9,6 százalékos februári mutató 0,1 százalékponttal múlja felül a januárit. Magyarország közel áll a negatív rekordhoz, ami a 25 év alattiak kilátásait illeti. Az e kategóriában 27,8 százalékos munkanélküliségi rátát felmutató lettek mögött másodikok vagyunk 24,7 százalékkal.