A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a kartellezőket lebuktató információkért a kiszabott bírság egy százalékát is kifizetheti az informátoroknak – legalábbis holnaptól erre is lehetőséget ad a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény legújabb módosítása. (A jogszabály szerint a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazható a „jutalom”, de csak az április elseje után szolgáltatott információk esetében.) Igaz, nem minden esetben.

Nagyobb értékű kartellmegállapodásokat eddig főleg az építőiparban tárt fel a GVH

A törvény e módosítása csak az árrögzítés és a piacfelosztás esetén alkalmazható, a versenyjogban ezt hívják „kőkemény kartellnek”. – A lehetőség csak egy kiegészítő eszköz a GVH fegyvertárában – jelezte Wallacher Lajos, a GVH elnökhelyettese. Vagyis a hatóság hagyományos munkamódszerei nem változnak, ám az informátorok beiktatása és ösztönzése indokolt, mert a kartellek – természetüknél fogva – a legnagyobb titokban szerveződnek.

– Ez nem besúgási díj. A kartellek nagyon komoly kárt okoznak a nemzetgazdaságnak, így minden adófizetőnek, vagyis a kartellek megakadályozása közügy – hangsúlyozta a GVH elnökhelyettese. Véleménye szerint a bírság egy százalékában megállapított informátori díj motiválóerő lehet, azaz arra alkalmas, hogy kompenzálja az informátor esetleges hátrányait, amit akkor szenvedhet el, ha a kartellben részt vevő vezetők tudomást szereznek arról, hogy segítette a versenyhatóságot. Ez pedig elég gyakori lehet, hiszen a kőkemény kartellek esetében nagyon kevés a beavatott. Rá adásul, az eljárásban a bizonyítékokat az eljárás alá vont is megismerheti, így elég könnyű azonosítania az informátort.

Az elnökhelyettes lapunk kérdésére elmondta: nem volt még olyan eset, amikor a GVH és az ügy leleplezését segítő informátor együttműködése azért hiúsult volna meg, mert az informátor anyagi ellenszolgáltatást kért. Maga az informátor egyébként még az eljárás elején névtelenül is tájékozódhat arról, hogy az általa ismert körülmények alapján részesülhet-e díjazásban. Ugyanakkor maga az összeg nem olyan nagyságrendű, hogy iparág épülhetne rá. Az ötvenmilliós jutalmat ugyanis csak akkor fizetik ki, ha az eljárásban ötmilliárdos versenybírságot szabtak ki.

Ez a törvény betűje szerint ugyanis csak két esetben lehetséges: ha az illető a kőkemény kartellel kapcsolatban leleplező írásos bizonyítékot szolgáltat, vagy olyan információt, amely alapján a GVH eredményesen tart olyan rajtaütést vagy házkutatást, melynek során ezeket a dokumentumokat megszerezheti. Írásos bizonyítéknak minősül a szerződések mellett a feljegyzés, az adathordozó, az elektronikus levelezés, a kép- vagy bizonyos esetekben a hangfelvétel is.

Nem fizethetnek informátori díjat abban az esetben, amikor a bizonyítékokat bűncselekmény vagy szabálysértés útján szerezték, a törvény ugyanis nem kívánja ilyenekre sarkallni a „releváns információk közelében lévőket”. Igaz, a cselekmény elkövetésének megállapítására nem a GVH, hanem valamely nyomozó hatóság jogosult – amennyiben a tárgyban feljelentés érkezik hozzájuk.