Demján cáfolja az orosz lottócég eladását

Az orosz Kommerszant értesülése szerint Demján Sándor áruba bocsátja az érdekeltségébe tartozó orosz lottócég, az Orglot többségi, 51 százalékát. A pakettre a jelenlegi kisebbségi tulajdonos, az orosz állam tulajdonában lévő Konverssport elővásárlási joggal rendelkezik. A menedzsmentjogok már most is a Konverssportnál vannak, magyarán: ők irányítják a vállalkozást. A Demján Sándor érdekeltségébe tartozó TriGránit ezzel szemben azt közölte lapunkkal, hogy az üzletrész értékesítése jelenleg nincs napirenden, bár már eddig is több vállalat is jelezte vételi szándékát. A nagyvállalkozó 2008 októberében szállt be az orosz lottócégbe a Gazprombank kivásárlásával, s a százmillió eurós vételár 85 százalékát az MFB Zrt. által adott ötéves lejáratú hitelből fedezte. (Munkatársunktól)

Menetrend szerinti üzemanyagár-emelés

Egy hét pihenő után újra növekedésnek indulnak az üzemanyagárak. Piaci értesülésünk szerint szerdától a benzin és a gázolaj ára egyaránt 3-3 forinttal nő. A benzin így literenként 334 forintot kóstálhat, ami immár megszokott módon újabb rekord. A gázolajért mostantól átlag 307 forintot kérhetnek. Helyszíntől függően az előre jelzett tarifáktól jelentős eltérés is elképzelhető. Elemzők a mostani emelést elsősorban a forint dollárhoz mért gyengülésének tudják be. Általánosságban továbbra is állítják, hogy a folyamatos benzinárrekordok oka a januárban megemelt adótartalom, illetve a forint korábbi erővesztése: a Mol nem növelte haszonkulcsát – szögezik le. (M. I.)

Kockázatokat lát az ÁSZ a költségvetésben

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az idei költségvetés adókból, illetékekből, valamint az állami vagyon értékesítéséből származó bevételeinek teljesülését általában közepes, egyes esetekben azonban magas kockázatúnak ítéli. Az áfa- és a jövedékiadó-bevétele a kormányzati prognózisnál összesen 48–67 milliárd forinttal lehet kevesebb, míg társasági adóból, hitelintézeti járadékból, evából, regisztrációs adóból a bevétel 63–81 milliárddal maradhat el a prognózistól. Az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések is magas kockázatúak: itt a kiesés az ÁSZ szerint legalább 20-25 milliárd, míg a vagyonadó részleges hatályon kívül helyezése további 49 milliárdos kiesést jelent. A kiadásokat illetően azonban az ÁSZ úgy látja: bár vannak kockázatok, fegyelmezett, szigorú gazdálkodással a törvényben meghatározott szint körül tarthatók. (MTI)