Viszonylag ritka az olyan családi ebéd, ahol a szülők azon elmélkednek a húsleves felett, hogy vajon jó áron kapja-e az állam a hitelt az euribor felett három-négy százalékon. Nem kell meggyőződéses antibajnaistának lenni ahhoz, hogy inkább arra terelődjön a szó, vajon lesz-e holnap is állás, s miből fizetjük a hiteleket, a rezsit, ha megszűnik a munkahely.

E szempontból nyugtalanító hírek láttak tegnap napvilágot. A KSH szerint a télen 11,4 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta Magyarországon. Vagyis nagyobb a baj, mint gondoltuk. Tavaly ősszel Bajnai Gordon még úgy képzelte, hogy idén a második fél évben már mutatkoznak a javulás jelei a munkaerőpiacon. Úgy tűnik, erre még várni kell, legalább 2011-ig, s ezzel már a kormány is tisztában van.

Na de hol a hiba? A gazdaság valamivel kisebb sérülésekkel evickélhet át ezen az éven, mint azt a kormány feltételezte október táján. A munkást mégsem keresik a cégek. Való igaz, van némi ütemkésés a gazdaság beindulása és a munkaerő-felvételi hullám tarajosodása között, de azért valaminek már látszania kellene. Az nem tűnik elégséges magyarázatnak, hogy télen szokásosan lanyha a munkaerőpiac, mert elfogynak a szezonális munkák a mezőgazdaságban, építőiparban. Ez így volt a korábbi években is. Most más okozott kellemetlen meglepetést. Részletes adatok híján egyelőre csak találgatni tudunk, de valószínűleg nem járunk messze a valóságtól, ha a kereskedelem, a turizmus és az építési piacok környékén keresünk magyarázatot. Ezek azok az ágazatok, amelyeket erősen sújtott a válság. Sújtotta a feldolgozóipart is, de ott a leépítések már szinte a válság kitörése óta folyamatosan mennek. Mostanra viszont a munkanélküliség – a vártnál magasabban – más ágazatokban is tetőzhetett.

Kínos helyzet, főleg annak ismeretében, hogy milyen fordulatot várt a foglalkoztatásban kormány az év eleji adó- és járulékcsökkentésektől. Persze azoknak is idő kell, mire kifejtik jótékony hatásukat, ám ez az idő már nem Bajnaiéknak dolgozik. Lehetett volna ennél jobban tompítani a válság hatását? Oszkó Péter büszkén nyilatkozott lapunknak arról, hogy miközben a növekedésben messze vagyunk Európa élbolyától, a munkanélküliségben egy sor, nálunk rosszabb helyzetben lévő országot verünk. Talán még jobban szerepelhetnénk ezen a listán, ha a munkanélküliek átképzése a cégek igényeinek felelne meg. Az nem segít ugyanis, ha például láncfűrészes papírt adnak olyan helyen, ahol a horizonton sincs erdő. Igaz, legalább a képzők munkanélküliségi rátája nem romlik.