A pénzügy és az IT a nyerő
Fordult a kocka. Eddig a vállalatok szemezgethettek a legkiválóbb egyetemekről kikerült friss diplomások közül, ezúttal azonban a pályakezdőkön volt a sor – 36 ezer fiatal osztotta meg tapasztalatát mintegy kétszáz hazai vállalatról, és hasonlította össze azokat konkrét munkahely-választási szempontok alapján. A Figyelő és a Hewitt közös kutatása emellett azt is felmérte, hogy a valóságban mit kínálnak a cégek kezdő munkatársaiknak, így állt össze az a harmincas lista, mely a legjobb hazai karrierindító cégeket tartalmazza.
A KarrierStart TOP 30 kutatásból kiderült, a pályakezdők körében elsősorban az vonzó, ami ismert. Legszívesebben a pénzügyi szférában helyezkednek el, melyhez általában a magas fi zetések, a szakmai fejlődés és a vonzó karrier ígérete kapcsolódik. Sokan döntenek a bankszektor mellett, még akkor is, ha saját bevallásuk szerint is gyakran jelent gondot az emberközpontúság és a kihívással kecsegtető feladatok hiánya. A másik favorit az IT-szektor, ahol a megkérdezettek egyetlen negatívumot említettek csupán, miszerint a cégek elvárásainak teljesítése gyakran megy a magánélet rovására. Az energiaszektor és a gyógyszeripar határozottan kisebb népszerűségnek örvend, holott a kezdő fizetések itt is kecsegtetőek.
A fi atalok 61 százaléka állította, hogy munkahely-választási szempontjai közül a legfontosabbak között van a fizetés, az is egyértelmű lett, hogy a 16 és 30 év közöttieknek arra is igényük van, hogy jól érezzék magukat a munkahelyen. A munka és a magánélet közötti egyensúly megtartása éppúgy az első tíz szempont között szerepel a cégválasztásnál, mint a szakmai fejlődési lehetőségek megléte vagy éppen a munkahelyi „jókedv”.
A legfeljebb kétéves tapasztalattal rendelkező pályakezdők átlagosan bruttó 284 ezer ezer forintot szeretnének keresni, a cégek átlagosan 252 ezer forintos kezdő fizetést ajánlanak. Sőt, a friss diplomások ötöde még túl szerénynek is mondható, szemben az IBS, a Műegyetem és a Corvinus egykori hallgatóival, valamint az egyéb mérnöki diplomával rendelkezőkkel, akik viszont kiemelten magas fi zetésre számítanak. A Semmelweis Egyetemen végzettek a pólus másik végén állnak, sokkal szerényebb elvárásokkal. A nők továbbra is kisebb anyagi igénnyel lépnek a munkaerőpiacra, mint férfi kollégáik.
A jó fizetés persze nem minden, a kutatás éppen ezért értékelte a cégek által kínált szakmai fejlődési lehetőségeket is. A KarrierStart TOP 30-díjat nyert vállalatok kiemelten figyelnek munkatársaik készségeinek fejlesztésére, évente több mint 200 óra képzést nyújtanak, valamint mentoring- és coachingprogramokkal segítik a fiatalokat, akiknek ráadásul már az első évben elérhető közelségbe kerülhet a külföldi tapasztalatszerzés. A pályakezdők már az első évben kapnak fizetésemelést – átlagosan öt százalékot –, de kiemelkedő teljesítmény esetén akár ennek duplájával is nőhet a bérük. A fentiek mellett számos cégnél léteznek gyakornoki és menedzsment típusú programok, igaz, a gyakornokoknak mindössze fele, a menedzsmenttréningeken részt vevő fiataloknak viszont már közel kilencven százaléka kap a program végén ajánlatot az adott cégtől.
Persze ehhez először be kell kerülni a kiszemelt vállalathoz, ami évről évre egyre nehezebb. A felmérés tanúsága szerint nemcsak az egy állásra jelentkező fi atalok növekvő létszáma, hanem a pályakezdőkkel szemben támasztott elvárások miatt is. Eszerint nemcsak a rátermettség a fontos, kell a papír is, vagyis végzettség nélkül esélytelen a felvétel. Meglepő módon azonban országos átlagban a legfontosabb az úgynevezett személyközi kompetenciák megléte, mint például a kommunikációs készség, a csapatmunkára való hajlam és az együttműködési képesség. Második helyen az idegen nyelvek magas szintű ismerete szerepel, amiben a hazai fiatalok még mindig jelentős hiányosságokkal küzdenek. Ezer diplomás pályakezdőből mindössze egy beszél saját bevallása szerint kiválóan három nyelven, és csak öten tartják magukat képesnek két nyelven kiváló szóbeli és írásbeli kommunikációra. A tapasztalatot viszont kevésbé várják el a cégek, igaz ez országos és nemzetközi szinten is. Mint kiderült, a személyközi kompetenciák mellett a szolgáltatóközpontok a nyelvtudást, az FMCG-vállalatok a csapatmunkát, az információtechnológia területén mozgó cégek pedig elsősorban a jövőbeli potenciált nézik.
Amikor munkáról van szó, tízből nyolc fiatal választja a szülőhelyét a költözéssel szemben, még a legalacsonyabb megtartóerővel bíró észak-magyarországi régióban is. Budapest vonzereje ettől még a régi, de versenytársként most már a külföldi állásvállalás került képbe. Minden hatodik fiatal vallotta, hogy szívesen szerencsét próbálna az országhatárokon kívül is, a megkérdezettek 22 százaléka pedig elképzelhetőnek tartotta, hogy akár 3 évnél hosszabb időre is külföldön maradjon. Ez a hajlandóság azok körében még nagyobb, akik már valaha dolgoztak külföldön.
Cégek a legvonzóbbak közül
Audi Hungária Motor Kft.
Bosch-csoport
Coca-Cola HBC Magyarország Kft.
Deloitte Magyarország
dm Kft.
E.ON Hungária Zrt.
Elmű-Émász Társaságcsoport
Ericsson Magyarország Kft.
Ernst & Young Kft.
General Motors Kft.