Tender utántöltve
Az amerikai tankergépbeszerzés lassan évtizedes múltra és számos botrányra tekint viszsza. A légierő még az ezredforduló környékén kezdeményezte az 1960 óta szolgáló és elavult KC–135-ös Stratotanker „repülő-benzinkutak” lecserélését. Az első menetet 2003-ban majdnem megnyerte a Boeing, amely saját beépített emberén keresztül próbálta kijárni, hogy száz tankert vegyen tőle a Pentagon, méghozzá horribilis áron. A lobbista és Phil Condit, a Boeing elnök-vezérigazgatója és mások is belebuktak a botrányba.
A légicsata legutóbbi felvonását az Airbus nyerte még 2008-ban, amikor is az amerikai Northrop Grummannel közösen indulva hozzájutott a megbízáshoz. Csakhogy a Boeing jogi útra terelte az ügyet, s végül érvénytelenítették az eredményt azzal a hivatkozással, hogy a kiíró nem a saját feltételrendszere mentén bírálta el az ajánlatokat.
Elvileg május 10-ig kell az újabb ajánlatokat előterjeszteni, ám időközben átrendeződtek az erőviszonyok, mert a Northrop Grumman március 8-án közölte partnerével, hogy a visszavágón nem kíván szerepelni. Wes Bush elnök-vezérigazgató ezt azzal magyarázta, hogy a Pentagon legújabb kiírása egyértelműen a Boeing kisebb, 767-es repülőjének kedvez az Airbus testesebb, A330-as modelljével szemben.
Bush ezzel nehéz helyzetbe hozta az Airbust, amelynek a rendelkezésére álló rövid idő alatt teljesen át kellene írnia pályázatát. Nem véletlen, hogy a háttérben élénk diplomáciai tevékenység zajlik a határidő kitolása érdekében. Az Airbus anyacége, a transzeurópai EADS konszern állítólag az alapító nyugati országok miniszterelnökeit kérte fel lobbizásra egy közösen aláírt levél erejéig, amelyben tiltakoznának az Airbus ellehetetlenítése miatt. A levél megszületéséről szóló hírt Nicolas Sarkozy francia elnök környezetéből cáfolták, elismerve ugyanakkor, hogy a négy ország hivatalosan kért tájékoztatást még decemberben, és amíg erre nem kapnak választ, addig nem tesznek újabb lépéseket az ügyben. A Les Échos tudni véli, hogy a tankertender téma lesz Sarkozy és Barack Obama amerikai elnök napokban esedékes washingtoni találkozóján. A francia elnök egyenlő esélyeket és fair elbírálást fog kérni Obamától. Minimum követelmény a határidő három hónappal történő meghosszabbítása, hogy az Airbusnak maradjon ideje aktualizálni az ajánlatát. A határidő kérdésében Robert Gates védelmi miniszter tájékoztatása szerint még nem döntött a szenátus illetékes bizottsága.
A Boeing is izzítja a lobbistáit: Sam Brownback kansasi szenátor szerint a hosszabbításra semmi ok. Álláspontja érthető, hiszen a Boeing épp az ő államában építené fel a 767-es gépek összeszerelését és katonai célú átalakítását végző üzemét.
Szakértők szerint Washingtonnak körültekintően kell eljárnia. Nem adhat okot arra, hogy szövetségesei protekcionizmussal vádolhassák. Azzal mindenképpen nyer, hogy az összeszereléshez szükséges munkahelyek ezrei odahaza létesülnek, ám kétségtelen: ha az Airbusnak kedvez, a profit a határain kívül csapódik le.
