Még nem halt ki a kísérletező kedv
Az, hogy Magyarország erős a szürkeállományban, a világszerte elismert tudósok között sokan vannak, akik magyar származásúak, szinte már közhely. De az is az igazsághoz tartozik, hogy a magyar értelmiség egy része külföldön talál megélhetésre és megfelelő technikai-tudományos háttérre munkájához.
A magyar diákok általában jól szerepelnek a tanulmányi versenyeken, majd pályakezdőként elkopnak a mindennapos küzdelmekben – festi le a helyzetet Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, hozzátéve: miközben abszolút számokban a korosztályos felsőfokú végzettségben jók a magyar arányok, a természettudományosműszaki hivatások elnéptelenednek. Elenyésző a konstruktőri, kutatói pályát választó fiatalok száma, de tanárnak is egyre kevesebben jelentkeznek. Mindezt a piac nem képes rendezni, a presztízsüket vesztett pályák romlását átfogó társadalmi politikával kell javítani – teszi hozzá.
A szakértők amiatt aggódnak, hogy könnyen a kritikus szint alá csökkenhet a magyar innovációs potenciál. Döntően pályakezdőkből és a tapasztalt, ám idős műszaki értelmiségből áll a tudományos derékhad, amelyben egyre kisebb arányt tesz ki viszont a 40–60 év közötti korosztály. Ennek sajátos történeti okai vannak: a rendszerváltás után ez a korcsoport tudta megragadni a privatizációs szerkezetátalakítás nyújtotta lehetőségeket, és most más területen keresi a kenyerét.
Ezt a belső agyelszívást, illetve a külföldi vonzást nehéz ellensúlyozni. Tőkehiányos a hazai innováció, ráadásul a magyarországi technológiai és innovációs pályázatok bürokratikusak és szétaprózottak, gyakran változnak a célkitűzések. A hivatal elnöke szerint a jelenleg ismert nyolcvanféle innovációs pályázatot 15-20-ra is le lehetne szűkíteni, ugyanaz lenne az eredmény.
Bendzsel Miklós szerint a gazdasági változásokat jól követi a védjegyaktivitás, a gazdaság hőfokáról pedig a szabadalmi és dizájnaktivitás árulkodik pontosan. Magyarország ezen a téren jól áll: miközben az Európai Unióban tavaly 20 százalékkal visszaesett a védjegybejelentések száma, nálunk mindössze 1,5 százalékos volt a csökkenés. A hazai tudósok többsége azonban a külföldi tulajdonú tudásközpontok eredményeit gyarapítja.
A Magyar Szabadalmi Hivatalnak mint kormányhivatalnak része lehet abban, hogy Magyarország vonzóképessége megmaradjon. A saját találmányok tulajdonjogának megőrzése érdekében a magyar egyetemek és a vállalkozások kutatásirányítóinak rendszeres szemináriumokat tartanak, hogy segítsenek azonosítani a meglévő vagy épp születő szellemi javak között a védhetőket.
A szellemi tulajdon diagnózisa mellett fontos a szellemi vagyonértékelés módszertana, ami segít beárazni az újat. Akik tudják, hogy milyen érték birtokában vannak, önkritikusan és magabiztosan képesek tárgyalni a kockázatitőke-társaságokkal is.
Miközben egyes területek, mint például a biotechnológia, az orvosi műszeripar, a környezetvédelmi technikák és az alkalmazott fizika vagy a lézerfizika remekel, a kutatások mostohagyermeke az agrárinnováció. Noha számtalan területen képes a megújulásra és az exportra, a hasznosítás eredményei még szerények.
A szabadalmi bejelentések száma jelentősen növekedhetne, ha sikerülne legyőzni azt a kishitűséget és reményvesztettséget, amit a feketegazdaság jelenléte tart életben. A szabadalmi hivatal másfél éve működteti a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet, amellyel határozott lépést tehet a gazdaság a tisztulás felé.
A konyhaasztalon kísérletező tudós képe ma már pusztán romantikus vízió, a tudományos élet eredményei a XXI. században csapatmunkában, komoly kutatólaboratóriumokban születnek. Az elmúlt fél évtizedben érzékelt javuló tendencia azonban bármikor megváltozhat, a tudományos élet szenzorai rendkívül érzékenyek. A biztonságos továbblépéshez egyértelműen olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a tőkének megérje befektetni a magyar tudományos eredményekbe – mondják a szakértők.
