Görög védőháló
Egyelőre vegyes piaci fogadtatásban részesült a csütörtök éjjel nyélbe ütött, néhány hét bizonytalanságát lezáró, alapvetően német–francia egyezségen alapuló alku a görögöknek végső menedéket nyújtó készenléti hitelkeretről, s az eddig tabuként kezelt nemzetközi valutaalapi (IMF) részvétel engedélyezéséről.
Az euró ugyan erősödött pénteken, de az igazi teszt még hátra van, ahogy Athénnak fokozatosan meg kell újítania a lejáró hiteleket. Görögország a hamis statisztikai adatai miatt veszítette el hitelességét, ezért külön eset, ám a befektetők pontosan látják, hogy több más ország helyzete is nehéz a válság nyomán felduzzadt adósságok miatt. Az eurózóna lényegében azt jelezte a piacoknak, hogy nem hagyja csődbe menni Görögországot, vagyis annak állampapírjait alacsonyabb kockázati felár mellett is meg lehet venni.
A kétnapos csúcs napirendjén Görögország nem is szerepelt, még ha a figyelmet végül is lekötötte. Az állam- és kormányfők azzal akartak foglalkozni elmélyültebben, hogy a válság következményeire milyen választ adhatna a huszonhetek közössége: a drámai mértékben felduzzadt adósság, a csökkent növekedési képesség és a megemelkedett munkanélküliség megköveteli, hogy az unió fokozza versenyképességét a globális versenytársakkal szemben.
Abban egyetértés alakult ki, hogy a 2000-ben meghirdetett, de szerény eredményekkel zárult első tízéves program helyébe hatékonyabbat kellene állítani, amely teljesíthető, és ellenőrizhető. Az Európai Bizottság március elején terjesztette elő a 2020-ig előretekintő javaslatait a magas foglalkoztatási arányon, a fenntartható, zöldnövekedésen és tudáson alapuló fejlődés előmozdításáról, öt számszerűsített célt tűzve ki.
Ebből azonban e csúcson csak néhányban egyeztek meg. Az egyik szerint a kutatás-fejlesztési kiadásokat a GDP három százalékára kéne felvinni. Ez volt a cél egyébként 2000-ben is, de csak 1,9 százalékra kapaszkodott fel az uniós átlag. A klímacsomag háromszor húszszázalékos célkitűzéseit is jóváhagyták, s megmaradt a 75 százalékos foglalkoztatási arány is. Az oktatási kérdések és a szegénység arányának csökkentése további egyeztetésekre vár, részben módszertani okokból is.
Magyarország szempontjából – mondta pénteken délután Bajnai Gordon miniszterelnök – a foglalkoztatás emelésének uniós igénye fontos kapaszkodót adhat, hiszen ez az egyik legsúlyosabb kérdés (az EU-átlag 69 százalék, a magyar 62 százalék). A foglalkoztatás emeléséről Magyarországon politikai konszenzus van –jegyezte meg Bajnai. Még fontosabb, hogy a záróközlemény az alacsony képzettségűek foglalkoztatásának támogatására is hangsúlyt fektet, s megerősíti a kohéziós, felzárkóztatási politikák jogosultságát, amit az új tagországok egyértelműen szorgalmaztak.
Az állam- és kormányfők a júniusi csúcs napirendjére vennék az öt cél pontosabb rögzítése mellett az uniós gazdaságirányítás javításának az ügyét, ami persze nagy vitákat gerjeszt majd. A németek elsősorban az eurózóna szabályrendszerének szigorítását, egyértelmű számon kérhetőségét sürgetik, míg a franciák felvetették, hogy az eurócsoport országainak egymáshoz viszonyított versenyképességének alakulását jobban nyomon kéne követni, azaz a németektől nagyobb áldozatokat kérnének a közös fellendülés előmozdítása érdekében.
A britek eleve elzárkóznak az európai gazdasági kormány említésétől is. Bajnai azt hangsúlyozta, hogy 2014-ben Magyarország is bevezethetné az eurót, de reméli, a gazdaságirányítási vitából az együttes növekedés serkentése kerül ki győztesen, s a következmény nem a reformerek visszafogása lesz. A megalakuló munkabizottságnak az év végéig kell jelentést készítenie, s akkor derül ki, hozzá kelle nyúlni az alapszerződéshez, illetve az, hogy ehhez a konszenzus megteremthető-e.
A kétnapos brüsszeli tanácskozáson téma volt a pénzügyi rendszer átalakítása, különös tekintettel a G20-ak júniusi kanadai csúcstalálkozójára, ahol az EU a banki tranzakciók globálisan érvényesülő adóztatását fogja támogatni.
