Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint jelenleg mintegy 28,6 millió 15–20 év közötti fiatal él az Európai Unióban, a tapasztalatok alapján kétharmaduk az iskoláit befejezve állás, illetve továbbképzéseket keresőként jelenik meg a munkaerőpiacon. Az EU-ban 28,8 millió a 60–65 éves korú lakosok száma, tehát pusztán számszakilag nézve a nyugdíjas korhoz közeledő, illetve nyugdíjba vonulók közel 220 ezerrel többen vannak mint az ugyanebben az évben valamilyen oktatási intézményből kikerülők. Ez a különbség 2030-ig elérheti a 8,3 milliós nagyságrendet is –derül ki az Allianz SE tanulmányából. A G20-tagállamok közül jelenleg Japán küzd ugyanezzel a problémával, ahol is körülbelül hatmillió 15–20 év közötti fiatal él, szemben a 10 millió 60–64 korú lakossal. Az évtized végére azonban Oroszországban, Kanadában, Dél-Koreában és Kínában a pályakezdők száma kismértékben ugyan, de szintén kevesebb lesz, mint a nyugdíjba vonulóké. Mindez azt jelenti, hogy az EU-ban és az érintett államokban csökken a gazdaságilag aktív, keresőképes, 15–64 éves korú lakosság aránya.

Az USA ebből a szempontból kedvezőbb helyzetben van, ott növekszik a munkaképes korúak száma, egyrészt mert az ország vonzó bevándorlási célpont, másrészt pedig 1980 óta 1,8-ról 2,1-re nőtt az egy nőre eső születések száma. Amennyiben hosszú távon ezzel születési és a bevándorlási rátával számolunk, akkor az USA-ban a munkaképes korúak száma 2030-ra eléri a 18 milliót, míg az Európai Unióban legalább 13 millióval csökken.

A demográfi ai változások több szempontból nézve is kihívást jelentenek: a társadalmak elöregszenek, ami olyan problémákat vet fel, mint például a hosszú ideig tartó gondozás, de nagy feladat előtt állnak a nyugdíjpénztárak is. Ezenkívül jelenleg sok álláskereső képzettsége nincs összhangban a munkaerőpiac követelményeivel. Az országok panaszkodnak, hogy nincs elegendő szakképzett ember a munkaerőpiacon, illetve erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az adott államot vonzó célponttá téve odacsábítsák a magasan kvalifikált fiatal külföldi szakembereket. A bevándorlás azonban nem old meg minden problémát, mivel a demográfiai változások következtében fellépő munkaerőhiány minden valószínűség szerint túl nagy lesz ahhoz, hogy azt sok országban az integrációs programokkal kezelni lehessen. A munkanélküliség problémája egyedül a munkaerő továbbképzése és oktatása révén orvosolható – vélik az Allianz szakértői. Illetve azzal, hogy a munkakörülményeket és a feltételeket az idősödő lakosság szükségleteihez igazítják. Az EU-ban például a 60–64 éves korú lakosság közel kétharmada még mindig dolgozik. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO statisztikája szerint Magyarország 13,3 százalékkal valahol ennek a listának az alján helyezkedik el, míg Svédország 63 százalékos aránnyal vezet az ebben a korcsoportban foglalkoztatottak százalékos arányát tekintve.

Ha Európa többi része fel tudna zárkózni Svédországhoz, akkor 2030-ig további több mint nyolcmillió munkavállalóval számolhatnánk, melynek révén megszűnne a pályakezdő munkavállalók és a nyugdíjba vonulók létszáma közötti különbség.