Orbán újratárgyalná a szerződéseket
Ha a Fidesz kormányra kerül, a külföldi tulajdonban lévő közszolgáltatási szerződéseket egyenként át fogja vizsgálni – tette egyértelművé Orbán Viktor az EU-tagországok budapesti nagyköveteivel nemrégiben folytatott tárgyaláson. A megbeszélésen elhangzott, hogy Magyarország változás előtt áll, amelynek már csak a mértéke kérdéses.
A külföldi tulajdonban lévő közszolgáltatási cégek működésével kapcsolatban a Fidesz elnöke, a miniszterelnöki poszt várományosa emlékeztetett: az ezekkel a cégekkel kötött szerződések több mint tíz éve születtek, ezért ezeket egyenként át kell tekinteni. „És ahol lehet, meg kell állapodni” – tette hozzá. Orbán Viktor elfogadhatatlannak nevezte, hogy „Magyarországon több millió ember fizetésének 70-80 százalékát felemésztik a közüzemi díjak, ezért a nemzeti ügyek kormánya az első perctől kezdve azért fog dolgozni, hogy a fizetések minél kisebb része menjen el a rezsiköltségekre”.
– Egyetértek azzal, hogy a hosszú távra kötött szerződéseket, amiről a Fidesz elnöke beszélt, át kell tekinteni. Nem látok ebben semmi „szentségtörést – nyilatkozta lapunknak Balsai István, a Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatója. Egyúttal emlékeztetett a pécsi vízműtulajdoni vitára a francia fél és az önkormányzat között, mondván: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara választott bírósága jogerős döntést hozott arról, hogy Pécs önkormányzata tavaly őszszel jogszerűen bontott szerződést a Pécsi Vízmű Zrt.-vel. Ennek kisebbségi tulajdonosa, a francia Suez Environement SA nem értett egyet ugyan ezzel, de végül alulmaradt.
Az állami befolyás növekedését nem mindenhol tekintenék durva beavatkozásnak a közszolgáltatók piacán. A lapunknak név nélkül nyilatkozó, a közszolgáltatásban korábban tapasztalatokat szerző cégvezetők szerint a beavatkozás a piac tisztulását, a cégek működésének racionalizálását és áttekinthetőbbé válását hozhatja magával. Egyikük állította, hatalmas tartalékok vannak a rendszerben: meglátása szerint sok cégnél – köztük meghatározó piaci súlylyal rendelkezőknél – nem törődnek az infrastruktúra állagmegóvásával, a fejlesztéssel. Pedig a korszerűbb hálózat megtakarítást hozna a fogyasztóknak.
Volt, aki névvel vállalta véleményét. Ányos József a Magyar Víziközmű Szövetség (MAVÍZ) elnöke poénnal reagált lapunk megkeresésére: „Remélem, Orbán Viktor nem a saját vízszámláját tanulmányozva jutott erre a következtetésre”. A szakember a viccet egy számadattal toldotta meg: ma az EU olyan víziközmű-beruházásokat támogat, melyeknél teljesül a követelmény, hogy a vízdíj a háztartások kiadásainak maximum 3-4 százalékát tegye ki. Itthon az átlagos adat két-három százalék.
A statisztika mögé nézve azonban nem ilyen szép a helyzet. – Hazánkban a vízdíjak sok helyen rengeteg költségelemre nem nyújtanak fedezetet. Így például a fogyasztó többnyire nem fizeti meg az infrastruktúra amortizációját, ami nonszensz, hiszen a hálózatokat 50–80 évente „újra kell építeni” – mondja a szakember. Ráadásul az EU az új vízkeretirányelv megalkotásával azt várja el, hogy a vízdíjjal minden költség megtérüljön.
Ányos József hozzátette: a vízdíjak megállapítása a települési önkormányzatok hatásköre, aminek következtében az önkormányzatok három évig fogyasztót, egy évig választót látnak a vízműcégek ügyfeleiben, s ez jól látható az árakon is. Vagyis –véli a szakember – sok víziközműcég még örülne is annak, ha központosítanák az árképzést (bár erről nem beszélt Orbán Viktor). Ennek azonban feltétele a cégek jelenlegi szerkezetének racionalizálása, hiszen ma 400 szolgáltató működik az országban, pedig méretgazdaságossági szempontok szerint 40-50 lenne az ideális. Sok helyütt azért magas a vízdíj, mert a szolgáltató túl kicsi a gazdaságos működéshez.
Nevét adta nyilatkozatához Boross Norbert, az Elmű-ÉMÁSZ szóvivője is. A német RWE-EnBW többségi és az állami Magyar Villamos Művek (MVM) kisebbségi tulajdonában álló magyar áramszolgáltató szóvivője úgy vélte: sem a áramrendszer üzemeltetési díjaiban, sem a lakossági ellátásban nincsenek tartalékaik, nem érnek el rajta extra nyereséget. Az áramrendszer működtetésénél –amelynél, természetes monopólium lévén, a Fidesz erőteljesebb ellenőrzést sürget – Boross Norbert szerint a Magyar Energia Hivatal ma is szigorú kontrollt gyakorol. Lakossági ellátásuk jelenleg veszteséges, amikor pedig nyereséges volt, annak egy részét vissza kellett fizetniük.
Boross Norbert leszögezte: a mostani szabályozók rendkívül megnehezítik a lakosságért folytatott verseny kialakulását. Így nekik sem érimegmás szolgáltató területén ilyen tevékenységbe kezdeni. Teljesen értelmetlennek tartják továbbá a bonyolult számlák kiállításának, avagy bizonyos telekkönyvi bejegyzéseknek a rájuk rótt előírását, amelyek milliárdos költségét végül a fogyasztóknak kell megfizetniük. Boross Norbert komoly árcsökkentő tényezőt lát az ár egyéb tételeiben: abba az elmúlt években környezetvédelmet és távhőtermelést segítő tételt, sőt egy konkrét szénerőmű támogatását is beépítették.
Más vállalati szakértők – név nélkül – arra hívják fel a figyelmet, hogy kormányzása idején a Fidesz kifejezetten jó kapcsolatot ápolt az energiaszektor külföldi befektetőivel: míg a Mátrai Erőmű privatizációkori „titkos záradéka” 1998-ban a jobboldali párt egyik fő kampánytémája volt, kormányon a záradék alapján több tízmillió dollárt fizetett ki az erőmű befektetőjének. (Történetesen pont az Elmű-ÉMÁSZ-t is tulajdonló RWE-EnBW-nek.) A Fidesz-kormány alatt jött létre a Tiszai Erőművet privatizáló amerikai AES-szel az azóta elvben a Fidesz által is kárhoztatott hosszú távú áramvásárlási szerződés.
Kérdés, milyen szerepet szán a Fidesz az MVM-nek. A cég megerősítésében az elmúlt években szocialista–Fidesz-egyetértés alakult ki: nemrég kisebbségi részt vásárolt az RWE-EnBW áramszolgáltatóiban, és az E.ON-nal is hasonló ügyleteket tervez. Azt, hogy a leendő kormány szabályozókkal lehetetlenítené el a közszolgáltatókat (és ekkor tenne „baráti” felvásárlási ajánlatot), a külföldi befektetők elképzelhetetlennek tartják.
Ilyen esetben akár be is perelhetik a magyar államot a befektetések veszélyeztetése miatt a washingtoni választott bíróságon. Tőzsdei, illetve úgymond magyar hátterű cégek pedig tapasztalataink szerint úgy érzik, a Fidesz kijelentései nem rájuk vonatkoznak.
