Százmilliárdos üzlet tesztjének szánták a kvótaügyletet
Elmaradt tegnap a parlament számvevőszéki bizottságának a kvótabiznisszel foglalkozó ülése, de nem csak emiatt sűrűsödött tovább a homály a magyar államnak komoly presztízsveszteséget és (vélhetően) jelentős anyagi hátrányt is okozó eladási ügylet körül. A Fidesz a CER-kvóták eladásának azonnali felfüggesztését, és az eddigi tranzakciók kivizsgálását követeli, az MSZP képviselői nem jöttek el a meghirdetett bizottsági ülésre, és a történetet (jó esetben) egyedül átlátó kormánytag, Szabó Imre környezetvédelmi miniszter is távol maradt, így az ellenzék nem kaphatott választ a kérdéseire.
A fideszes Varga Mihály a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsági ülésén a CER-kvóták múlt heti eladása ügyében szeretett volna kérdéseket feltenni a szakminiszternek, illetve a kormánypárt szakpolitikusainak. Mivel az utóbbiak mellőzték az eseményt, a jelen lévő Molnár József kabinetfőnök és Faragó Tibor szakállamtitkár pedig érdemben nem válaszolt, a kérdések a levegőben maradtak.
Az ellenzék többek között arra lett volna kíváncsi, hogy valóban a kvótákat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól megvásárló Hungarian Energy Power Kft. volt-e a legideálisabb (azaz a legtöbbet fizető és legmegbízhatóbb) vevő, és mi indokolta a szokatlan tranzakciót. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a magyar kormány nemrég 800 ezer kibocsátási egységet adott el, amivel világraszóló botrányt kavart, és átmenetileg a nemzetközi kvótatőzsdék működését is megakasztotta. A szóban forgó CER-kvóták elvileg úgy keletkeznek, hogy egy fejlett ország környezetvédelmi beruházást hajt végre egy kevésbé fejlettben, és az így keletkező szén-dioxid-kibocsátás csökkentésén megosztoznak (minden tonna megspórolt füst egy darab CER-kvótát ér).
Magyarországnak ezen az úton még egyetlen kvótája sem keletkezett – csakhogy az EU azt is megengedi a tagállamok cégeinek, hogy a saját fel nem használt uniós kibocsátási kvótájuk (AAU vagy EUA) 10 százalékát CER-kvótára cseréljék (ennek az az értelme, hogy a CER-kvóta – ami mögött alapesetben mindig tényleges kibocsátáscsökkentés áll – a piacon sokkal könnyebben eladható, és az ára is magasabb). Magyarország a saját tartalékolt – még a rendszerváltás és az ipari összeomlás miatt keletkezett – AAU készletét „átváltva” jutott most CER-kvótákhoz, és ezeket adta el, méghozzá meglehetősen furcsa körülmények között.
Meglepő volt maga a vételár is: a kvóták darabját 9 euróért adtuk, miközben a tőzsdéken 11-12 eurót is megadnak érte. Furcsa a vevő személye is: a néhány hónapja (a saját honlapja szerint 2009-ben, Varga Mihály szerint tavaly decemberben) létrejött Hungarian Energy Power (HEP) Kft. sem ismertnek, sem rutinosnak nem nevezthető –márpedig a kvótakereskedelem bizalmi üzletág, ahol névtelen szereplők ritkán rúgnak labdába. (A cég honlapja nem segít az eligazodásban, annyi hámozható ki belőle nagy nehezen, hogy a vállalat energia-nagykereskedelemmel és „Emissió” adásvétellel foglalkozik.)
Az igazán komoly dilemmát a kvóták további sorsa jelenti: a HEP Kft.-től egy londoni székhelyű, de Cipruson bejegyzett offshore céghez, a Microdynehez, onnan egy hongkongi kereskedőházhoz, végül pedig valószínűleg Japánba került az áru. Ezzel a tranzakciós lánccal két komoly probléma is akad. Az egyik, hogy az ellenőrizhetetlen tulajdonosi hátterő Microdyne nagy valószínűséggel 2 millió eurót keresett (néhány nap alatt, érdemi munka nélkül) az üzleten, amit valószínűleg az tett lehetővé, hogy a HEP túlságosan olcsón jutott a kvótákhoz.
A másik, hogy a bonyolult láncolat révén a kvóták útja követhetetlenné vált, így nem lehet kizárni, hogy azok esetleg újra megjelennek az európai piacon – de most már úgy, hogy aki megveszi őket, az a valóságban nem kibocsátáscsökkentést vásárol (hiszen azt mi már egyszer eladtuk), hanem csak papírt. A CER-kvótáknak ez a fajta újrahasznosítása elvileg tilos (a „törzskönyvezett”, azonosítási számot viselő kvótákat végső soron az érintett országok kormányainál kell leadni, és olyankor végleg kivonják azokat a forgalomból), ám technikai értelemben a szabályok eddig nem zárták ki teljesen – várható, hogy most a „magyar ügy” miatt változik a szabályozás.
Az esetet az teszi igazán súlyossá, hogy a mostani üzlet –szakértők szerint – csupán egy teszt volt, és siker esetén egy sokkal nagyobb (a most eladott mennyiségnek legalább a negyvenszeresére rúgó) mennyiség is gazdát cserélt volna hasonló módon. A forintban kifejezve 120 milliárdos üzlettől a vevők visszaléptek, az első hírek szerint azért, mert a Fidesz bejelentette, hogy kormányra kerülve alaposan kivizsgálja a kvótaeladásokat. Informátoraink szerint azért is eshetett kútba a nagyobb biznisz, mert a tesztüzlet során világossá vált, hogy a CER-kvótákat nem lehet nyomtalanul eltüntetni a rendszerben. A valódi vevők vélhetően nem a kormány által előzékenyen felkínált extraprofitra utaztak – bár 80-100 millió euró haszonnak sem elhanyagolható –, hanem a többszöri eladásban lettek volna érdekeltek.
Az ügyet a japán kormány és az Európai Bizottság is vizsgálja. Kevéssé valószínű, hogy megtalálják az értelmi szerzőket: a vizsgálatok célja nem is ez, hanem a kvótakereskedelmi szisztéma kiskapuinak bezárása.
A magyar kormányzat újabb tárgyalásokat folytat szabad kvótáinak értékesítéséről – jelentette be Molnár József, a környezetvédelmi minisztérium kabinetfőnöke a parlamenti meghallgatáson. A kabinet egy londoni kereskedőházzal tárgyal, és a héten esedékes még egy megbeszélés egy nagy japán kvótakereskedelemben érdekelt céggel is.