A fagykártól tartanak a gazdák
A télen több gyümölcsösben is mértek mínusz húszfokos hőmérsékletet, ezért a gazdák aggódnak, hogy hiába lesz bőséges a virágzás, a hidegtől károsult rügyekből kialakuló terméskezdemények idejekorán lehullanak. Szabó József, a Magyar Zöldség, Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, (FruitVeB) elnöke nem tartja kizártnak, hogy a tavalyi aszályos szezonban a gyengébb kondícióban lévő ültetvények gyümölcsfáinak rügyei nem tudtak felkészülni a télre, és az amúgy nem szokatlan hidegben elpusztulhattak. Hozzátette: Magyarországon a gyümölcsösöknek csak 9-10 százalékát tudják öntözni, s ilyenkor derül ki, hogy a mennyire hiányozhat a nyárvégi csapadék. A szakember azt is elmondta, hogy szemrevételezéssel most még nem lehet egyértelműen megállapítani a téli fagy károsító hatását, ennek mértéke egyértelműen csak később derül ki. Hozzátette, Magyarországon rendszerint nem a téli, hanem a tavaszi fagyok szoktak jelentősebb gyümölcsvesztést okozni. Zsigmond Richárd, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) igazgatója Népszabadság kérésére közölte, hogy az északi és keleti megyékben még egyetlen gazda sem jelentett gyümölcsösében fagykárt.
Aki mégis így jár, anyagi segítséget kérhet a természeti károk enyhítésére létrehozott alapból. Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szóvivője közölte: a 2009. október 1. és 2010. szeptember 31. közötti időszakban bekövetkezett természeti károkat az esemény észlelését követő tíz napon belül jelezni kell az Mg-SzH illetékes kirendeltségén. A tényleges kárigényt pedig 2010. október 20-ig kell bejelenteni. Az ellenőrzés után az MVH 2011. március 15-ig átutalja a kárenyhítésre szolgáló öszszeget.
Soproni Horváth Lajos arról is beszámolt, hogy idén márciusban már fizettek kárenyhítést: összesen 6600-an nyújtottak be kérelmet fagy-, belvíz és aszálykárok, illetve jégeső okozta károk enyhítésére, közülük mintegy 5600 mezőgazdasági egyéni termelő és vállalkozás részesül a támogatásban. Az érintettek jogos igénye 25,5 milliárd forint, ám a kifizethető keret mindössze 5,23 milliárd forint volt. Utóbbi összeg a kárenyhítési rendszerhez csatlakozott termelők 2,1 milliárdos befizetéséből, valamint az ehhez biztosított költségvetési hozzájárulásból áll össze. Az agrárkár-enyhítési rendszerbe belépett gazdák önrészének befizetését június 30-ig jóváírják az MVH számláján. A termelői hozzájárulás összege szőlő- és gyümölcsültetvények esetén 2000 forint hektáronként, míg egyéb termőterület esetén 800 forint hektáronként. A keret méretére tekintettel az arányos visszaosztás alapján most minden ügyfél a jogos igényének 20 százalékát kapja meg.
