„A legteljesebb őszinteséggel meg kell mondanom, hogy elértük az a pontot, ahonnan már csak egy lépés, és nem tudunk hitelt felvenni” – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: „El kell kerülni, hogy évtizedekig az uzsorakamat terhét cipeljük, mert az mély recesszióval járna, és állandó elszigeteltségbe taszítaná Görögországot”. Az euróövezeti tagországnak május végéig összesen 20 milliárd euró államadóssága jár le, a görög állampapírokat pedig igen nagy kockázati felárral lehet értékesíteni jelenleg.

– Az EU a Nemzetközi Valutaalappal „kéz a kézben” akar dolgozni a görög adósságválságon – közölte az Európai Bizottság szóvivője. Azt is elmondta, hogy a bizottság elnöke, José Manuel Barroso, valamint Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos már megállapodott azokban a lehetséges intézkedésekben, amelyekkel Athént segíthetik. Az euróövezeti államok megosztottak a kérdésben, annak ellenére, hogy közeledik a március 25–26-i uniós csúcs, ahol dönteni kellene a tényleges támogatásról. Görögország már kilátásba helyezte, hogy az IMF-hez fordul, ha nem születik határozott döntés. A Nemzetközi Valutaalap még soha nem segített ki euróövezeti országot, ez, általános vélekedés szerint, óriási presztízsveszteség lenne az eurózónának – írja az MTI.

„Ez nem presztízskérdés, ez annak a kérdése, hogy mi a legjobb a helyzet kezelésére” –vetette ellent Barroso a francia France 24 televíziónak adott nyilatkozatában. A nagy euróövezeti tagok közül Németország hivatalosan is kinyilvánította nyitottságát az IMF-féle megoldásra. A nagy ellenlábas franciák szerint viszont ez egyértelműen az euró kudarca lenne. Az euróövezeten kívüli Nagy-Britannia viszont most is a kívülmaradás politikáját követi: úgy véli, hogy ez „elsősorban euróövezeti kérdés”.