Magyarország az uniós csatlakozás előkészítésekor – más tagállamjelöltekhez hasonlóan – a korábban zárt nemzeti földpiac védelmét szolgáló, a külföldiek vásárlását tiltó hétéves földvásárlási moratóriumot alkudott ki, ezt kívánják most meghosszabbíttatni. Az ügyben a parlamenti pártok között teljes az egyetértés.

Dékány András szóvivő elmondta, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban a kérelem hatástanulmányainak szakmai előkészítése már hónapok óta folyik, de a végső felkérést a szerdai kormányülésen kapták meg. A közigazgatási és társadalmi egyeztetés hétfőn kezdődik. A kérelem szövegezésekor rendkívül körültekintően kell eljárni, nehogy a brüsszeli döntéshozók olyan kifogásokat találjanak, amelyek az uniós állampolgárokat hátrányos versenyhelyzetbe hoznák a magyarokkal szemben.

Az eddigi egyeztetések során kiderült, hogy leginkább a gazdasági krízis következményeként fellépő jövedelemvesztés, a hitelválság, valamint az Európai Unió gazdagabb államaiban és a nálunk mért földárak közötti jelentős különbség okozta spekuláció elkerülése miatt tartják életbe vágóan fontosnak, hogy 2014-ig zárt maradhasson a magyar földpiac. Ha ugyanis megjelenne a spekulációs külföldi tőke, akkor az egyes térségekben rendkívül súlyos foglalkoztatáspolitikai feszültségekhez vezetne.

Raskó György sommás véleménye szerint a földpiac felszabadítása sok ezermilliárdos többletbevételt jelenthetne a magyar háztartásoknak.

Ekkora vásárlóerő megjelenése gyorsítaná a magyar gazdaság recesszióból kilábalását. Az agrárközgazdász lapunknak elmondta, hogy a hatályos földtörvény a nem, vagy csak közvetve a mezőgazdaságból élő magyar középosztály kialakulását, erősödését, a földbérletből származó bevételeinek növelését szolgálja. Jelenleg ugyanis a termőföld-tulajdonosok 95 százaléka csak a bérleti díj behajtásában és nem a termelés hatékonyságának növelésében érdekelt. Ha a moratórium újabb három évvel meghosszabbodik, azzal a mezőgazdaság jövedelmezőségét szolgáló átalakulás ismét halasztást szenved. Szerinte ezzel a magyar agrárium veszít, ugyanis ha a föld tulajdonjoga a használók kezébe kerülne, akkor hosszú távon ható fejlesztések indulhatnának meg. Raskó úgy véli, hogy a föld spekulációs értékét csökkenti majd a 2014 utáni új uniós agrárszabályozás, amikortól a termelési támogatásokat még inkább el akarják különíteni a földtől. A tervek szerint ekkortól megszűnne a gabonafélék termelésének támogatása is. Mindez a föld értékére is hatással lehet, s 5-6 éves távlatban a földtulajdonosoknak meg kell elégedniük azzal, hogy a földpiac felszabadítása átlagosan nem 5-6-szoros, hanem csak 80-100 százalékos földárnövekedéssel jár.

Külföldi spekulációs tőkétől féltik a magyar termőföldet