Hátrányos az autósoknak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény áprilisban életbe lépő kiegészítése – állítja a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz), amely ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a vitatott rendelkezés megsemmisítését. Áprilistól, amennyiben a biztosító úgy ítéli meg, hogy a vétlen vezető járművének kormányműve, futóműve, illetve karosszériája annyira sérült, hogy közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlan a közlekedésre, akkor azt műszaki vizsgálatra kell küldenie. A Mabisz szerint a törvény kiegészítése nemcsak nehezítést jelent, hanem jelentős anyagi terhet is róhat a balesetet szenvedett autósokra.

Az autós szakmai szervezetek szerint azonban közel sem a károsult ügyfeleket szolgálja a biztosítók lépése, és a felelősségi károk rendezésével kapcsolatos veszélyes jelenségekre is felhívták a figyelmet. Ha a vétlen károsult gépkocsijával balesetet szenved, a gépkocsi látható sérüléseiről jegyzőkönyv készül, melynek alapján a biztosító kiszámolja a kár nagyságát, ami a megbontást követően módosulhat a pótszemlén feltárt tételekkel, hiszen nem minden látszik kívülről.

Az európai gyakorlat (Ausztria, Németország, Svájc) szerint a gépkocsit a kárkori értékének minimum 100 százalékáig, egyes országokban akár 130 százalékig lehet javíttatni. A magyarországi gyakorlat szerint a kárkori érték 50–70 százalékáig engedik javítani, e fölött a gépkocsit gazdasági totálkárosként kezelik, tehát vagy az ügyfél fizeti a többletet, vagy a gépkocsit árverésre bocsátják.

Mindkét esetben a vétlen károsult jelentős anyagi veszteségeket szenved el. Különösen igaz ez a finanszírozott autókra, melyekre nagyobb a tartozás, mint a jármű piaci értéke, különösen karambolosan.

Csak látszólag ügyfélbarát, de mégsem előnyös a gyorsított kárügyintézési gyakorlat, melynek keretében a kárfelvételt követően a biztosító egyezségi ajánlatot tesz, korábban szóban, január óta levélben, amelyben megajánl egy összeget a tulajdonos részére. A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének idei tapasztalata szerint az így megajánlott összeg csak a legális javítások 40-50 százalékát fedezi, tehát nem jelent valódi kártérítést. Gablini Gábor elnök lapunknak elmondta, hogy közben a biztosítók nem hívják fel a károsult figyelmét arra, hogy az egyezség elfogadása egyben a pótszemlejogról való lemondást is jelenti, tehát nincs módja az ügyfélnek a jármű javításakor utólag láthatóvá vált sérülések kárigényének benyújtására. A biztosító a szakmai normák alapján pontosan tudja, hogy mennyibe kerülne a szakszerű javítás, az ügyfél viszont nem, és utólag szembesül azzal, hogy az felajánlott összeg nem fedezi a költségeket.

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke, Erdélyi Péter szerit ezért a károsult ügyfél nem tudja szakszervizben vagy márkafüggetlen vállalkozásnál javíttatni autóját, melyet olcsón csak a fekete szférában, olykor lopott alkatrészekből dolgozó műhelyek képesek helyreállítani.

Az Autós Nagykoalíció elnöke, Knezsik István lapunknak elmondta, hogy biztosítók által megtámadott és április elsejétől élete lépő jogszabály megakadályozza, hogy totálkárosnak minősített gépjárművek az illegális gazdaságban kezdjenek új életet, és hogy az utakon biztonságot veszélyeztető gépkocsik közlekedjenek, valamint biztosítja, hogy a súlyosan sérült járműveket a forgalomból kivonja és csak műszaki vizsgával engedi vissza.