Magyarország európai rapporton

Több ügyben is terítékre került tegnap Magyarország Brüsszelben. Az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordul az áfakülönbözet magyarországi visszatérítését érintő ügyben.

A magyar áfatörvény értelmében az adóalanyok választhatnak, hogy a negatív előjelű áfakülönbözetet (amely abból adódik, hogy egy adómegállapítási időszakban a levonható áfa összege meghaladja a fizetendő áfa összegét) átviszik a soron következő adómegállapítási időszakra, vagy azonnal visszaigénylik. Nem jogosít azonban az áfakülönbözet visszaigénylésére az olyan beszerzés után előzetesen felszámított áfa, amelynek ellenértékét az adóalany nem fizette ki. Emiatt azok az adóalanyok, akiknek adóbevallásában rendszeresen negatív előjelű különbözet szerepel, de facto a következő adómegállapítási időszakra kénytelenek átvinni az előzetesen felszámított áfából adódó különbözetet.

A bizottság megállapítása szerint ez a rendszer sérti az áfairányelvet, amely szerint, amennyiben a levonások öszszege meghaladja az adómegállapítási időszakban fizetendő áfa összegét, a tagállamok engedélyezhetik a különbözet következő időszakra történő átvitelét vagy az általuk meghatározott szabályok szerinti visszatérítését. A bizottság Magyarországot felszólította, hogy az áfavisszatérítés tekintetében tartsa tiszteletben az adósemlegesség elvét, Magyarország azonban ennek ellenére nem intézkedett kellő időben a szabályozás módosításáról.

Eljárást kezdeményezett csütörtökön a bizottság a megreformált közbeszerzési törvény, illetve irodai eszközök beszerzésére irányuló szerződések miatt is. Ha két hónapon belül nem kap kielégítő választ, a testület ezeket az ügyeket is az Európai Bíróság elé utalhatja. Az egyik brüszszeli kifogás azzal kapcsolatos, hogy a megreformált magyar közbeszerzési törvény olyan új rendelkezéssel egészült ki, amely kimondja: az ajánlattevők bizonyos esetekben csak akkor támaszkodhatnak harmadik felekre a szerződés teljesítése során, ha az ajánlattevő többségi befolyást gyakorol felettük. A bizottság véleménye szerint ez nem áll összhangban az uniós közbeszerzési szabályokkal, amelyek alapján az ajánlattevő egy másik fél erőforrásaira a közöttük fennálló kapcsolat típusától függetlenül támaszkodhat. E rendelkezés azzal a következménnyel jár, hogy egyes, az uniós szabályoknak megfelelő ajánlatot benyújtó ajánlattevőket kizárnak a magyar közbeszerzési szerződések köréből.

A másik felszólítás előzménye az, hogy tavaly a magyar központi szolgáltatási főigazgatóság az EU hivatalos lapjában történő kihirdetést követően tárgyalásos eljárást indított irodai eszközök beszerzésére. Az uniós szabályok szerint tárgyalásos eljárást csak kivételes esetekben lehet alkalmazni, például amennyiben a közbeszerzési szerződés tekintetében nem lehetséges az ellenszolgáltatás előzetes átfogó meghatározása. A bizottság úgy ítéli meg, hogy ez az eset nem áll fenn az irodai eszközök beszerzésére irányuló szerződés esetén, így az odaítélési eljárás során a nagyobb mértékű átláthatóságát, illetve az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmódot biztosító rendes szabályokat kellett volna követni.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.