Meglepően aktív évkezdetről számolt be közleményében a CentralHome ingatlankereskedő társaság, amelynek munkatársai a pesti belvárosban már tavaly átlagon felüli forgalmat érzékeltek. A bizonyos területeken megnövekedett kereslet azonban a szerényebb áraknak tulajdonítható, az általános áresőben ugyanis sok vevő megragadta az alkalmat, hogy ott vásároljon, ahol korábban nem tehette volna meg. A Duna House ingatlanforgalmazó hálózatnál ugyancsak megerősítették az éledező lakáspiacról szóló híreket, hozzátéve, hogy már megállt az árak csökkenése is.

A január elsejétől érvényes új, a korábbinál kedvezőbb illetékfizetési szabályok miatt elhalasztott vásárlások megdobták az év eleji forgalmat, a március elsején bevezetett hitelszigorítás hatása azonban még nem ismert. Murányi Ákos, a Duna House elemzője szerint az új hitelezési szabályok nem csökkentik a tranzakciók számát, mivel a rendelet gyakorlatilag az elmúlt másfél év banki gyakorlatának írásba foglalása volt csupán. A válság kitörése óta amúgy sem adtak már a pénzintézetek húszharminc százalékos önerő alatt lakáshitelt, akik eltűntek a piacról, azok az önerő nélküli vevők voltak, de ők már korábban elestek emiatt az üzletkötés lehetőségétől.

A válság kitörése ellenére sem változott azonban a belvárosi lakások iránti kereslet, a vevők azonban jobb alkupozícióba kerültek, a jelentős túlkínálat miatt. A Central Home szakembereinek várakozásai szerint azonban még csak most jelennek majd meg a piacon azok az eladók, akiknek most fogyott el a tartaléka, és nem tudván hitelüket törleszteni, kisebb lakásba költöznek. Az olcsó lakások felé fordult kereslet miatt a korábbinál eladhatóbbak lettek a kis panellakások, de csak azok, amelyeket nagyon jelentős kedvezménnyel dobnak piacra. A nagy alapterületű panelek és a családi házak azonban a magas rezsi, illetve az áruk miatt nem kapósak.

Az építőipari megrendelések megcsappanását nemcsak a lakáspiaci helyzet, hanem az utóbbi években dömpingszerűen épült irodaház-beruházások befékezése is okozza. A KSH tegnapi gyorstájékoztatója szerint a januári építőipari termelés 13,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Január amúgy sem az építőipar szezonja, átlagos években is a szokásos évközi hónapok termelésének 60 százalékát adja csupán. Ráadásul az idei január csapadékos, és az átlagosnál hidegebb időjárása sem kedvezett a munkálatoknak. A részcsoportok teljesítményét vizsgálva kiderül, hogy az ágazatot az épületek építésének 21 százalékos visszaesése sújtja igazán, az egyéb építményekben végzett munkálatok nagyságrendje 1,2 százalékkal nőtt. A decemberhez viszonyított, szezonálisan kiigazított adatok alapján az épületépítés összességében 12,5 százalékkal, az egyéb épületeké meg 9,4 százalékkal csökkent.