De nem tette, inkább megköszönte azt a politikai támogatást, amely kifejeződött a héten a pénzügyminiszterek nyilatkozatában, hogy tisztázták egy esetleges koordinált támogatásnak a kereteit. Értésére adta egyúttal, jó lenne, ha az eurózóna végre megmutatná a piacoknak a támogatási képességét, hogy ne kelljen ilyen drágán finanszírozni a Görögország számára létfontosságú hiteleket. Sőt, hozzátette: Athén minden lehetőséget vizsgál, vagyis azt is, hogy esetleg a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordul – amit az eurózóna ellenez –, de jobb szeretne európai megoldást. Kizárta viszont annak eshetőségét, hogy Athén kilépjen az eurózónából. Barroso azt ismételgette, hogy Görögország sikeresen kurtítja a deficitet, s az eurózóna kész segíteni, ha szükséges, de egyelőre nem ez a helyzet. A kérdésre, mikorra állhat fel egy ilyen hitelkeret, nem adott választ.

Rehn pénzügyi biztos szóvivője hosszú magyarázkodásba bonyolódott Papandreu látogatása előtt, miután hétfőn az eurózóna, majd kedden a huszonhetek pénzügyminiszterei üdvözölték a görög deficitcsökkentő lépéseket, ám sejteni engedték azt is, hogy lehetőséget adnának kétoldalú alapon Athén hitelezésére, s ennek technikai részleteit nagyjából tisztázták, de a döntést az állam- és kormányfőkre hagynák, akik a jövő héten csúcstalálkozót tartanak. De nem biztos, hogy akkor döntenek, hangoztattaAmadeu Altafaj Tardio szóvivő, aki viszont igyekezett meggyőzni a tudósítókat, hogy szó sincs tyúk-tojás problémáról. Vagyis az EU nem arra vár, hogy a görögök kérjenek, s majd akkor létrehozza a hitelkeretet, hanem pusztán az a helyzet, hogy a pénzügyminiszterek tisztázták a technikai részleteket, de még nem döntöttek. A görögök értékelték a pénzügyminiszteri nyilatkozatot, de kicsit többet vártak.

Az Európai Bizottság szerdán tizennégy tagország stabilitási vagy konvergenciaprogramjáról mondott véleményt, s a legkeményebben az eurózónán kívüli briteken kérte számon a teljesítést. A bizottsági szakértők szerint túlságosan derűlátó előrejelzésre épül a terv, hogy az idén görög méretű, azaz pontosan 12,7 százalékos GDP-arányos hiány 2014–15-re három százalék alá sülylyedjen, s ráadásul a következő években az államadósság aránya eléri a 90 százalékot. A most értékeltek közül Németország, Spanyolország, Olaszország jó úton jár, s előbbi kettő 2013-ra, utóbbi 2012-re ismét a megengedett szint alá viheti le a deficitet.