A Központi Statisztikai Hivatal 5,7 százalékos pénzromlási ütemről számolt be, ami a piaci várakozások alatt marad.

Az év első hónapjában nagy kiugrást okoztak az élelmiszerés üzemanyagárak, de egy hónappal később már csak minimálisan drágultak e termékek. Az élelmiszerárak összességében 0,3 százalékkal nőttek január óta, ebben az idényáras élelmiszerek, vagyis az átlagosan 5,7 százalékkal többe kerülő burgonya és a friss zöldség-gyümölcs játszották a főszerepet –ha ezeket nem vesszük figyelembe, akkor januárhoz képest kevesebbet kellett fizetni az inflációs kosárba „pakolt” élelmiszerekért.

Az év elején hatályba lépett jövedékiadó-emelés után, februárban gyakorlatilag nem változott a dohánytermékek és a szeszes italok ára, s összességében szinten maradt a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok ellenértéke is.

A legerősebb árfelhajtó hatást a szolgáltatások területén mérte a hivatal, átlagosan 1 százalékkal kellett februárban ezekért többet fizetni. Elsősorban a hatósági árazású szolgáltatások drágulása volt jelentős: a távolsági utazás 9,1, a helyi tömegközlekedés tarifái pedig 3 százalékkal haladták meg a januárit. Megjelent az inflációban a 9,2 százalékos lottóáremelés is. A távhőszolgáltatásban 3,4 százalékos havi árcsökkenést mértek, ezzel szemben 2,2 százalékos vezetékes- és 2,8 százalékos palackosgázár-emelés rontotta az összképet. A ruházati kiárusítások átnyúltak februárra is: 2,1 százalékkal csökkent az árszínvonal.

A februári infláció alakulása nagy meglepetést nem okozott, a jövőre nézve a fő kérdés az, hogy áprilisban valóban kifutnak-e a gázártámogatások, ahogyan azt tervezte a kormány, illetve, hogy meglépi-e vagy esetleg elhalasztja az energiahivatal által 15–17 forintra javasolt gázáremelést. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője a szubvenció megszűnését és az energiahordozó drágulását valószínűsíti, amelyek eredményeként az év végére 4,7, egy évvel későbbre pedig 3 százalékos inflációt vár. Az év második felében gyorsan csökken a pénzromlási ütem, miután a tavaly júliusi áfaemelés inflációgerjesztő hatása kiesik a rendszerből. Az MKB előrejelzésében van tartalék, ugyanis az általuk alapul vett 90-100 dolláros hordónkénti olajárat még nem érte el a jegyzés, amely még csak 81 dollárnál jár.

Amennyiben a külső körülmények nem romlanak, 25 bázispontos alapkamat-csökkenésre szánhatja rá magát a jegybank monetáris tanácsa soron következő márciusi kamatdöntő ülésén, ezzel 5,5 százalékra küldve az irányadó rátát – vélekedett Kondrát Zsolt. Hasonlóképpen látja Christian Keller, a Barclays Capital térségünkkel foglalkozó vezető közgazdásza, ám ő a monetáris politika további enyhítését sem zárja ki. Szerinte a jelenlegi inflációs kilátások alapján „elvileg” akár további 1–1,5 százalékpontos kamatcsökkentésre is lenne lehetőség. Hogy ez valóra válhasson, annak egyik alapfeltétele a prociklikus államháztartási szigor folytatása, s az, hogy nyilvánvalóvá tegye szándékait az új kormány. Azt lehetségesnek nevezte, hogy az MNB áprilisban és májusban szünetet tart.