Tudásgazdaságra épít az új Európa 2020 stratégia
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője ismertette, hogy a stratégián belül öt kiemelt célkitűzést fogalmaztak meg. A 20–64 évesek körében a jelenlegi 69 százalékról legalább 75 százalékra kell emelni a foglalkoztatási szintet (Magyarországon jelenleg a 60 százalékot sem éri el a mutató), s a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kell növelni a kutatás-fejlesztésre költhető forrásokat. Teljesíteni kell a széndioxid-kibocsátás csökkentésére és az energiahatékonyság javítására kitűzött célokat, az iskolából kimaradók arányát 10 százalék alá szükséges csökkenteni, továbbá 20 millióval redukálni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. Declan Costello, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főosztályának képviseletében elmondta: a legnagyobb bizonytalanság a foglalkoztatási szint emelését kíséri, ezért a tagállamoktól javaslatokat várnak e téren. – A stratégiában a hangsúlyt a gazdaság és a tudás növelésére, a befogadó társadalom megteremtésére kell helyezni – hangsúlyozta Molnár Csaba kancelláriaminiszter. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetésének átstrukturálására késztetheti az Európai Uniót a stratégia, így létrejöhet egy szakpolitikák által vezérelt büdzsé. Kiemelte, hogy új lehetőségeket kell feltárni a finanszírozásban, így szóba jöhet egy stabilitási és válságkezelő alap, egy infrastruktúraés egy területfejlesztésre létrehozott, valamint egy új közös agrárpolitikát is magában foglaló felzárkóztatási alap.