– Az Európai Bizottság kész javaslatot tenni valamilyen megoldásra, amely felöleli a német pénzügyminiszter hétvégi interjújában említett Európai Valutaalap (European Monetary Fund, EMF) gondolatát is – hangoztatta tegnap az uniós pénzügyi biztos, Ollie Rehn szóvivője, aki szerint a görög válság tanulságait levonják az eurózóna tagországai. Az elképzelés kezdetleges állapotban van, egyelőre nem lehet tudni, vajon az Európai Valutaalap a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintájára szerveződő intézmény lenne, vagy csupán valamiféle pénzügyi alap, amely maga venne fel hitelt a tagországok számára. A kérdésre, hogy milyen lenne a kapcsolata az IMF-fel, a szóvivő azt felelte: nem versenyeznének egymással.

A német ihletésű ötletre az Európai Központi Bank német igazgatósági tagja, Jürgen Stark úgy reagált, hogy ilyen intézményre nincs szükség, mert nem illeszthető be az európai alapszerződés kereteibe, és büntetné a jól gazdálkodó országokat. Ellenben megoldás lehet a meglévő intézmények erősítése és a stabilitási paktum költségvetési előírásainak szigorú számonkérése, a folyamatok nyomon követése.

Egyes tagországok elmúlt időszakban elkövetett fiskális botlásai miatt felgyorsultak az egyeztetések a stabilitási és növekedési paktum finomítására, eszköztárának érdemi bővítésére. Azaz: egyértelművé vált, hogy a valutaunió csak sokkal szorosabb politikai egyeztetés mellett működhet sikeresen. Ezt eddig is lehetett tudni, de a világgazdasági és a görög krízis ezt a gyakorlatban bizonyította. A kérdés végül is az, hogy ha a lisszaboni szerződés tiltja valamely eurózóna-tagország megmentését, akkor miképpen lehet megoldást találni a göröghöz hasonló helyzetre. Leginkább úgy – derült ki a sajtónyilatkozatokból –, hogy megelőzik az adósságok és hiányok felszaporodását, és időben beavatkoznak, az esetleges segítséget pedig rendkívül szigorú, büntető feltételekhez, például az elmúlt hetekben szintén lebegtetett ötlethez, a kohéziós alapok megvonásához kötik, hogy senkinek se legyen érdeke igénybe venni.

A brüsszeli Bruegel Intézet kutatója, Darvas Zsolt szerint a stabilitási és növekedési paktum sem stabilitást, sem növekedést nem hozott magával, változtatásra szorul, de a hosszú intézményi vajúdás után nyilván nincs nagy lelkesedés egy újabb ratifiká ciós eljárás iránt. Hozzátette: hasznos lenne világos szabályokat lefektetni, hogy a tagországok milyen esetben és milyen feltételekkel számíthatnak a többiek, vagy éppen az Európai Valutaalap segítségére.

Papandreu görög miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár – a görögökön nem segítene az EMF