Az előzetes, 74 százalékos elutasítottságot is messze felülmúlóan 93 százalékra nőtt a nemek aránya. Jószerivel csak a kormány tagjai szavaztak igennel a 2016-tól a törlesztések megkezdését előíró, tavaly decemberben elfogadott törvényről, amelynek aláírását a népharagot látva megtagadta Ólafur Grímsson köztársasági elnök és kiírta a népszavazást.

Tüntető a szombati népszavazáson. Tízből kilencen ellenezték a külföldi betétesek kifizetését

Világos az üzenet: a bankárok és a politikusok romba döntötték a gazdaságot, ezért nekik kell vállalniuk a felelősséget. A kamataival együtt az ötmilliárd dollárt meghaladó veszteséget a Landsbanki bank internetes ága, az Icesave okozta a szokásos kamat kétszeresének ígéretével elvakított brit és holland betéteseknek, a politikusok pedig szolgai módon döntöttek a teljes körű kártalanításról. Ezt már nem vette be az izlandiak gyomra.

Johanna Sigurdardottir balközép kormányát ezzel nehéz helyzet elé állították a szavazók, bár a kormányfő a részeredményeket ismertető első tévéinterjújában a küzdelem folytatásáról, s a megegyezésbe vetett reményéről beszélt.

Az elutasítás után az északi országok, s a Nemzetközi Valutaalap minden bizonnyal felfüggesztik 4,5 milliárd eurós támogatásuk folyósítását, így a szigetországnak a pénzpiacokról kell a forrásokat szereznie, hogy fedezze költségvetési hiányát. Ám ez az út gyakorlatilag járhatatlan, mert az izlandi állampapírokat amúgy is a bóvli kategóriába sorolja a piac, a szuverén államadósság megítélése pedig katasztrofális, és a népszavazás után csak idő kérdése az újabb, az ország tartozásainak újabb leminősítése. A „nem” Izland uniós csatlakozását is megnehezíti, ugyanis az adósságügy rendezését ennek alapfeltételéül szabta Brüsszel. Igaz, ezzel nehéz lenne Reykjavíkot zsarolni, hiszen jelenleg amúgy is a csatlakozásellenes tábor van túlsúlyban – jegyzi meg a Reuters.

Ossur Skarphethinsson külügyminiszter máris jelezte, hogy brit és holland partnerei síkra szálltak a megrekedt tárgyalások felújítása mellett. Legutóbb ott szakadtak félbe az egyeztetések, hogy Izland ragaszkodott az adósság 5,5 százalékos fi x kamat melletti visszafizetéséhez, szemben a változó kamatlábat favorizáló brit–holland javaslattal. Azt az izlandiak sem vitatják, hogy az adósságból „valamenynyit, valahogyan és valamikor” törleszteni kell, előbb azonban azt szeretnék látni, hogy országuk ismét növekedési pályára állt, és a jólét eléri a válság előtti szintet.