Jönnek a csoportos perek

Egy hamarosan hatályba lépő módosítás Magyarországon is megnyitja az utat az Egyesült Államokban elterjedt csoportos kártérítési perek előtt. Több civil szervezetnél már minden készen áll ahhoz, hogy áprilisban elindítsák az első ilyen pereket.

Az eddig jobbára mellényzsebből kifizetett hatósági bírságoknál nagyságrendekkel nagyobb összegekről szóló kártérítési perekre kell felkészülniük a kartellező, fogyasztókat megtévesztő, munkásaikat nyomorgató vagy éppen környezetszennyezéssel másnak kárt okozó cégeknek. A polgári perrendtartás nemrég elfogadott, áprilisban hatályba lépő módosítása ugyanis lehetővé teszi a károsultaknak, illetve az érdek-képviseleti vagy jogvédő társadalmi szervezeteknek, hogy csoportos pereket indítsanak a károkozó vállalkozásokkal szemben.

Jól jött volna a Reálbank károsultjainak 1998-ban, ha csoportosan is tudnak perelni
Jól jött volna a Reálbank károsultjainak 1998-ban, ha csoportosan is tudnak perelni

Az Európai Bizottság korábban többször is megállapította: a csoportos perek (angolul Class Actions) sokkal nagyobb visszatartó erőt jelentenek a tilosba tévedő cégek számára, mint a sokszor nehézkes hatósági eljárások, ahol az állami szervek csak egy bizonyos összeghatárig szabhatnak ki pénzbüntetést. Például nálunk a versenytörvény alapján az elmarasztalt cégre legfeljebb az éves nettó árbevételének tíz százalékáig lehet bírságot kiróni, ám a máskülönben elég szigorúan büntető Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyakorlatában is csak elvétve volt példa ilyen mértékű bírságkiszabásra.

Az Egyesült Államokban régóta bevett jogintézménynek számító csoportos per veleje voltaképpen egy fikció: ha a bíróság befogadja az ilyen csoportos keresetet, onnantól úgy veszik, hogy a kifogásolt jogsértés a csoport minden tagját egyformán érintette, és egyforma kártérítés illeti meg, egyetlen bizonyítási eljárás után az elmeszelt vállalkozás azzal nézhet szembe, hogy több ezer (az USA-ban nemritkán több tízezer) felperesnek kell kifizetnie ugyanezt az összeget. Csoportos perekre – felperesi pertársaságok formájában –ugyan eddig is volt nálunk lehetőség és példa is. Ezek azonban meglehetősen elhúzódó, nehézkes jogviták voltak.

A felpereseknek esetlegesen külön-külön kellett bizonyítaniuk a károkozás tényét és a mértékét. Ráadásul a magas perköltségek miatt magánszemélyek eddig csak nagy, húsba vágó kár esetén mentek bíróságra nagyvállalatokkal szemben. Az új rendszerben, csoportba tömörülve, már sokkal kisebb kárérték esetén is „rentábilis” lehet a pereskedés.

– Sok még azonban a nyitott kérdés – mondja Tóth János, a Faludi Wolf Theiss ügyvédi iroda versenyjogi szakértője: mindenekelőtt az első próbaperek tanulságai fogják kialakítani, hogy a bíró konkrétan milyen feltételekkel enged majd kereseti kérelmeket ilyen módon csoportos perként megtárgyalni. (A módosítás szerint csoportos perindításhoz a bíróság előzetes engedélyére lesz szükség.) Egy adott károkozásnál ugyanis azt sem könnyű megállapítani, hogy egyáltalán meghatározhatóe egy, a csoport minden tagjára érvényes, általános kártérítési igény.

Tóth János szerint erre jelenleg a versenytörvényben található egy fogódzó: a törvény tavaly nyári módosítása óta a kartellt kimondó határozat után a bíróság az ellenkező bizonyításáig vélelmezi, hogy a versenykorlátozó megállapodás 10 százalékos felárat eredményezett a piacon. (Nem véletlen a módosítás: a GVH évek óta szorgalmazza a csoportos perek itteni meghonosítását.) Tóth János arra is emlékeztet: a sok fogyasztóval rendelkező cégeknek arra is fel kell készülniük, hogy az eddig viszonylag csöndes polgári eljárásokkal szemben egy sok károsultat felsorakoztató monstre eljárás önmagában is rombolhatja a vállalkozás reputációját.

A civil szervezetek üdvözölték a módosítást, és több esetben már próbaperre készülnek. Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) elnöke elmondta: aPPO-ügy kapcsán közérdekű pert indítanak az OTP-vel szemben. Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a pénzintézet úgy folyósította több ezer ügyfél pénzét a PPO-nak, hogy közben nem vizsgálta meg a PPO követelésének a jogosságát, úgy csoportos kártérítési pert indítanak a bankkal szemben.

A Levegő Munkacsoportnál is fontolgatják az ilyen perek indítását. Bendik Gábor, a munkacsoport jogásza elmondta: jelenleg is több olyan ügyük van, amiből lehet csoportos per. A szervezet segítségével perli a fővárosi önkormányzatot egy asztmás hölgy, mivel szerinte az önkormányzat évek óta halogatja az ezreknek súlyos egészségi problémákat okozó autóforgalom korlátozását. Míg ezt az ügyet nem jogerősen elvesztették, megnyerték – szintén első fokon – a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel szemben azt a pert, amelyet a 86-os út mellett lakók indítottak. A per alapja ebben az esetben az, hogy a közútkezelő nem tette meg a megfelelő intézkedéseket az ugrásszerűen megnőtt kamionforgalom korlátozására, és ennek következtében jelentősen esett az ottani ingatlanok értéke.

Üdvözölte a törvénymódosítást Czirmes György is, a jelenleg folyó egyik legnagyobb hazai csoportos per vezető ügyvédje. A Lágymányosi híd, illetve a budai tehermentesítő út mellett élők 2000-ben perelték be a fővárosi önkormányzatot, és a bíróság első körben 60 millió forint kártérítést ítélt meg a pereskedő lakóknak. A bíróság döntése után további négyszáz ingatlantulajdonos nyújtott be keresetet tulajdonuk 30 százalékra becsült értékcsökkenése miatt. Az ügyben előreláthatólag idén júniusban lesz jogerős döntés. Czirmes elmondta: jelenleg is folyik egy egyéni pere egy autófinanszírozási ügy miatt a Budapest Bankkal szemben. Amennyiben a Fővárosi Ítélőtáblánál sem nyer elbírálást az ügy (korábban a bíróság formai okokból elutasította a keresetét), úgy már csoportos perként fogja azt újraindítani.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.