Mélyponton ragadtak az alapkamatok
Az elemzői várakozásoknak megfelelően egy százalékon tartotta alapkamatát az euróövezet központi bankja (EKB). Jean-Claude Trichet elnök a világgazdasági növekedés egyenetlenségével és törékenységével magyarázta a döntést követő sajtótájékoztatón, hogy miért nem indították el a kamatemelési ciklust. Kedvező hírként értékelte, hogy az euróövezet gazdasága növekedő pályára állt, elsősorban a kormányzati ösztönző programok, a külpiaci kereslet élénkülésére fellendülő export és a raktárkészletek apadása által gerjesztett termelésnövekedés hatására.
Bejelentette: ahogy enyhül a válság, fokozatosan leállnak a likviditásnövelő akciójukkal, azaz nem pumpálnak több pénzt az euróövezet gazdaságába, annak hitelezését a kereskedelmi bankokra bízzák. A visszavonulást másfelől árstabilitási szempontokkal magyarázta Trichet, hozzátéve, hogy komoly infl ációs nyomásnak még az előjeleit sem tapasztalták. A két százalékban meghatározott infl ációs célt tartani tudják, sőt bőven alatta maradnak. Most úgy látják, 1,6 százaléknál magasabbra nem megy a pénzromlás üteme, de 2011-ben is csak súrolja az említett 2 százalékot.
Az EKB frissítette negyedéves gazdasági előrejelzését. A 2010-re szóló, múlt decemberi prognózisukban szereplő 0,1–1,5 százalékos gazdasági növekedést szűkebbre vették, a sáv két szélét 0,4 és 1,2 százalékra módosították. Jövőre is gyakorlatilag ugyanekkora ütemben bővülhet a 16 tagú euróövezet bruttó összterméke (GDP). Ehhez kapcsolódik, hogy az unió statisztikai hivatala, az Eurostat megerősítette korábbi becslését az euróövezeti gazdaság negyedik negyedévi alakulásáról: eszerint a GDP 0,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévhez képest, és 2,1 százalékkal csökkent 2008 negyedik negyedévéhez viszonyítva – írja az MTI.
Trichet egyébként ismét felszólította a renitens országokat, hogy tegyenek rendet a házuk táján, s az euróövezetben előírt 3 százalékos költségvetési hiányt célozzák meg. Az EKB éves szinten minimum 0,5 százalékpontos hiánylefaragást vár el a túlköltekező, s ezzel az euró árfolyamát veszélyeztető tagországoktól. Trichet ugyanakkor abszurdnak nevezte azt a forgatókönyvet, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet. Abban hisz, hogy a szerkezeti átalakítások révén a mediterrán ország legyőzi a válságot, és fenntartható gazdaságnövekedési pályára áll.
A strukturális reformok ugyanakkor az egész euróövezetben szükségesek – tette hozzá –, főként a versenyképesség növelése, a munkahelyteremtés és a fenntartható gazdasági fejlődés megalapozása érdekében. Londonban is kamatdöntő ülést tartottak tegnap, amelyen – az elemzői várakozásokat igazolva – nem nyúltak az egy éve fél százalékon bebetonozott alapkamathoz. A Bank of England vezetőtestülete arról is határozott, hogy nem indítja újra a „bankóprést”, vagyis a nemrég felfüggesztett gazdaságélénkítő célú pénzinjekciót sem.
Londoni elemzők a világgazdaság egészének növekedési kilátásait is újraértelmezték. A JP. Morgan bankház szakértői által vezetett globális összágazati beszerzőmenedzser-index (PMI) értéke arról tanúskodik, hogy a világgazdaság már ebben a negyedévben legalább 3 százalékkal növeli teljesítményét 2009 első három hónapjához mérten. Más nagy londoni házak az idei év egészére is jóval 3 százalék feletti világgazdasági növekedéssel számolnak. Az Economist Intelligence Unit (EIU) márciusra szóló legfrissebb világgazdasági prognózisa szerint a globális GDP-vásárlóerő-paritáson mérve – a tavalyi 0,9 százalékos visszaesés után – az idén 3,7 százalékkal növekszik. Az EIU előző havi előrejelzésében 3,6 százalékos, az egy hónappal korábbiban 3,5 százalékos idei globális növekedési prognózis szerepelt.
