Máris akadozik a Malév államosítása
A múlt pénteken megszületett orosz–magyar megállapodás ellenére a Malév helyzete érdemben nem változott. Lapunk információi szerint ugyanis egyelőre semmilyen pénzmozgás nem történt a pénteki megállapodás alapján, ami egyben azt is jelenti: a Malév még nincs kint a pácból. A légitársaság sorsát meghatározó egyezség szerint három napon belül kellett volna kifizetnie a Vnyesekonombanknak (VEB) azt a 32 millió eurós bankgaranciát, amelyet még a privatizációs szerződés megkötésekor nyújtott az AirBridgenek. Ennek átutalása még tegnap sem teljesült, holott az már a negyedik munkanap volt, az orosz fél tehát késedelemben van. – Valóban nem érkezett meg a pénz, hátravannak még bizonyos adminisztratív teendők – erősítette meg értesülésünket Pichler Ferenc, a PM szóvivője.
A bankgarancia kifizetése ugyanakkor feltétele annak, hogy az állami tőkeemelés megvalósuljon. A szerződés szövegét ismerő forrásaink szerint ugyanakkor elvileg az is elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) a garancia kifizetése nélkül is megvalósítsa a tőkeemelést, ez esetben viszont nem marad „fogás az oroszokon”. A pénzhez ettől még hozzájuthat az MNV egy szokványos – és hosszadalmas – végrehajtási eljárás keretében. Korábban a pénzügyminiszter már jelezte: nem kizárt, hogy ilyen eljárással kell behajtani az orosz banktól az állam követelését.
Tény azonban, hogy az állami tőkeemelés „készpénzes” része még nem érkezett be a Malév számlájára, s nagy kérdés, mi történik akkor, ha ez a helyzet hetekig húzódik. Közismert, hogy a Malév pénzügyi helyzete igen ingatag.
A légitársaságnál dolgozó, ám nevük mellőzését kérő forrásaink azt mondják: a cég készpénzállománya jelenleg arra elég, hogy „rövid távon” biztosítsák a gépek repülését, azaz ha nem érkezik meg az állami pénz, azok ugyan nem maradnak a földön, de a számlák (esetleg a bérek) kifizetése egészen biztosan késedelmet szenved. Az EU által megkövetelt átalakítási folyamatra pedig esély sincs pénz nélkül.
A múlt pénteken született megegyezésből – a közgyűlésen hozott döntéseket leszámítva – eddig csak az eddigi fő tulajdonos AirBridge Zrt. teljesítette kötelezettségét. A 49 százalékban VEB-tulajdonú cég ugyanis már a hét elején kiadta azt a nyilatkozatot, amelyben deklarálja: részt vesz a Malév tőkeemelésében, méghozzá úgy, hogy a korábban Malévnek biztosított tulajdonosi hiteleik kamatát konvertálják tőkévé.
A Malév működésére ráfér az átszabás, ugyanis a korábbi állami tulajdonlás alatt igen nagyvonalú juttatásokban részesítették a vezetőket. Lapunk által megismert dokumentum, amely szerint 2004-ben a vezérigazgató-helyettesi pozícióból távozó Fehérváry Géza több mint bruttó 87 millió forint bérjellegű, de nem rendszeres juttatásban részesült a vállalattól – havi jövedelmén felül. Fehérváry később, 2006-ban pilótaként ismét visszatért az akkor még állami Malévhez, majd a privatizációt követően üzemeltetési vezérigazgatóhelyettes lett, s ebben a pozícióban dolgozik ma is.
Lapunkat a Malévnél úgy tájékoztatták: annak idején közös megegyezéssel távoztak a vállalattól azok a menedzserek, akiknek munkaszerződését még a légitársaság állami tulajdonosi időszakában kötötték. E megegyezések részleteiről, azok titoktartási rendelkezéseire hivatkozva, sem a légitársaság, sem FehérváryGéza nem adott tájékoztatást. Ugyanakkor úgy tudjuk: Fehérváry az akkor érvényben lévő kollektív szerződés előírásai szerint körülbelül egyévi jövedelmét kapta meg végkielégítésként, s mivel korábban megbízott vezérigazgatói és helyettesi pozíciót is betöltött, háromévi, ki nem vett szabadságát is pénzben váltotta meg a cég. Forrásaink állítják: a vezető javadalmazása távozásakor a szerződések szerint történt.
Ennek alapján úgy tűnik, a Malév a korábbi állami tulajdonlás alatt igen nagyvonalúan jutalmazta vezetőit, ráadásul abban az időben igen sok vezető cserélődött a cégnél, nyilván többen távoztak –szerződés szerint járó – több tízmillió forintos apanázzsal. Felvetésünk kapcsán a Malév kommunikációs vezetője leszögezte: ma a légitársaságnál már nem dolgoznak olyan felső vezetők, akikre az állami időszakból való munkaszerződés lenne érvényes. A Malévnél soha nem volt gyakorlat arra, hogy a menedzsment tagjai magas végkielégítéssel távoztak volna a vállalattól. Jelenleg a menedzserszerződéseket a piacon általánosan érvényes szakmai elvárások szerint köti a Malév.
