– A befektetők visszatérő bizalmát jelzi, hogy az év során mintegy 130 milliárd forint friss tőke áramlott az alapokba, s a tőkepiacok jó teljesítményének köszönhető magas hozamokkal együtt öszszesen 500 milliárddal nőtt a kezelt összeg – mondta tegnap Temmel András, a Bamosz főtitkára. Míg a hamarabb kapcsoló intézményi befektetők magasabb kockázatú befektetéseket is választottak, az igazán csak az utolsó negyedévtől aktívabb lakossági ügyfelek a minimális kockázatú pénzpiaci alapokat részesítették előnyben. Ez az alapok teljesítményén is jól nyomokövethető. A legnagyobb növekedést a pénzpiaci alapok könyvelhették el tavaly, míg a legtöbb pénzt a garantált és az ingatlanalapokból vonták ki. (Előbbinél főleg a lejáró termékekből távozó összegek okoztak csökkenést, mígutóbbiaknál a 2008-as felfüggesztést követő jelentős visszaváltások éreztették hatásukat.)

A várakozások szerint idén stabilizálódhat a befektetési alapok helyzete – fogalmazott Szalai Sándor, a Bamosz elnöke. A betéti kamatok gyors csökkenése mellett az alapok növekedését segítheti, hogy a bankok a 2009-et jellemző forrásgyűjtés után egyre inkább a jutalékos termékek ajánlására koncentrálnak. Az év jól indult: január végén az alapok vagyona 3099 milliárd forintra nőtt, s ezzel lényegében visszahíztak a válság előtti szintre, s ismét megközelítették a mindenkori csúcsnak számító 3200 milliárdos szintet, amelyet még 2008 februárjában mértek. Szalai Sándor arra számít, hogy idén valamelyest csökkenhet a pénzpiaci alapok jelentősége, s ismét nőhet az érdeklődés a garantált és az ingatlanalapok iránt. A tavalyi negyedik negyedévben ennek már voltak jelei: az ingatlanalapoknál megindult a tőkebeáramlás.