A költségvetés általános tartalékából 10 milliárd forintot, az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési fedezet tartalékából pedig 7,32 milliárd forintot fordít az állam a Malév tőkeemelésére. A tranzakció összesen 20,7 milliárd forint készpénzt igényel és 4,66 milliárd forint adósságot alakítanak tőkévé (ekkora vételárelőleget utalt korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a Malévnek azért, mert meg kívánta vásárolni a Malév Ground Handling földi kiszolgáló vállalatot) – derül ki a vonatkozó kormányhatározatból. Arról azonban nincs szó a jogszabályban, hogy az összesen 25,3 milliárdos tranzakciót milyen egyéb forrásokból fedezték.

Három éve csatlakozott a Malév a Oneworld légiszövetséghez. Akkor még volt mit ünnepelni

Az orosz fél mintegy másfél milliárdos tőkeemelésre vállalt kötelezettséget, így a magyar állam 95 százalékos, a részben az orosz Vnyesekonombank tulajdonában lévő Air-Bridge Zrt. ötszázalékos üzletrészt birtokol a légitársaságban. Az Air-Bridge a vállalt részvényjegyzést a Malévnek nyújtott 5,38 millió eurós kölcsön tőkévé konvertálásával teljesíti. A megállapodás kiterjed a Vnyesekonombank által a Malévnek nyújtott kölcsönökre is. Ez alapján a hiteleket ötéves futamidejű, hathavi EURIBOR+5 százalékos kamatú kölcsönné alakítják át. Az orosz bank által adott hitel visszafizetéséig a magyar állam vállalta, hogy legalább 25 százalék plusz egy szavazatot jelentő részesedést megtart a cégben.

Úgy tudjuk, hogy a Pénzügyminisztériumban hamarosan feláll az a testület, amely a Malév átalakítását hivatott felügyelni, ugyanis a változások nem odázhatók el. Oszkó Péter pénzügyminiszter lapunknak korábban elmondta: óriási munka lesz fenntarthatóvá alakítani a vállalatot, s a folyamat még csak most kezdődik. A cég átalakítása és szükségszerű karcsúsítása már csak azért sem kerülhető el, mert enélkül az állami tulajdonszerzést tiltott támogatásnak minősítheti az Európai Unió, ez esetben az ország büntetésre számíthat, a Malévnek pedig vissza kell fizetnie a pénzt.

Ám mind a szakértők, mind pedig a Malév versenytársai közül sokan vélik úgy: a légitársaságot lehetetlen úgy átalakítani, hogy üzemi szinten nyereséges legyen, arról nem beszélve, hogy ötvenmilliárdos adósságterhe mellett a pozitív pénzügyi szaldó elérése utópisztikus elképzelés lenne. A jelenlegi cégstruktúra, létszám és például a munkarend megváltoztatása komoly munkaügyi konfliktusokhoz, s szinte biztosan sztrájkhelyzethez fog vezetni, amely tovább növeli a cég veszteségeit – tették hozzá. Egy elhúzódó sztrájkot pedig a tőkeemelés ellenére sem bírna átvészelni a légitársaság.

A pénzügyi kormányzatban azonban egyöntetű a vélemény: minden érintettnek meg kell értenie, hogy a változások nélkül továbbra is csak veszteséget fog termelni a Malév, amelyet később már senki nem fog megfinanszírozni, ami azt jelenti: ez a magatartás csak közelebb visz a cég bedőléséhez. Ha a Bajnai-kabinet még el is kezdi a cég átalakítását, a munka befejezése, s a helyzet kezelése egészen biztosan a következő kormányra hárul. Kérdés azonban, a Fidesznek mi a szándéka a céggel? Mozgásterük kétségkívül szűk: a veszteségek további finanszírozása ugyanis mind politikailag, mind jogilag vállalhatatlan, marad tehát az átalakítás. Szerettük volna megtudni a kormányzásra készülő párt terveit, de a Fidesz sajtóosztálya csak egy, még szombaton kiadott szűkszavú közleményt ajánlott figyelmünkbe, amely szerint egyik első intézkedésük lesz a nemzeti vagyont megkárosító privatizációs döntések, így a Malév-eladás körülményeinek tisztázása, a felelősök megnevezése és elszámoltatása. A közleményben a tervekről nem esett szó.

A Malév talpra állítása azonban nem lesz könnyű. A társaság jelenleg olyan mértékű veszteséget termel, hogy a most rendelkezésére bocsátott készpénz is hamar elfogy változatlan üzletmenet mellett. Nem is beszélve arról, hogy az átalakításhoz szükséges összeg (egy átszervezésnek, karcsúsításnak komoly egyszeri anyagi vonzata van) felét magának a vállalatnak kell előteremteni ahhoz, hogy megfeleljen az uniós szabályoknak. Erre két módja van a cégnek: vagy banki hitelt vesz fel (ha kap), vagy meglévő értékeit hasznosítja. Ilyenből már csak kettő van: a nyereséges Aeroplex repülőgép-karbantartó cég, és a Malév Ground Handling Zrt. Egy tegnap megjelent kormányhatározatban ugyanakkor a kormány felhívta a pénzügyminisztert és a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert arra, hogy haladéktalanul nyújtsanak be közös előterjesztést a kormány részére egy –nem számszerűsített összegű – kereskedelmi banki hitelre, ami mögött az Eximbank közbeiktatásával közvetve 95 százalékban állami garancia áll. Vagyis az átszervezést vélhetően további hitel felvételével kívánják finanszírozni.

Ahhoz, hogy a Malév üzemi szinten nyereséges legyen, tíz százalékkal kellene növelnie árbevételét, vagy hasonló mértékben csökkenteni a költségeit. Hiába ugyanis az utasszám-növekedés, ha a jegyárak olyan alacsonyak, hogy a költségeket is alig fedezik. A üzemi szinten nullszaldós, majd később nyereséges működéshez a cég árbevételét éves szinten mintegy 15 milliárddal kellene növelni, ami a jelenlegi piaci helyzetben, s a korábbi évek 120 milliárd körüli árbevételéhez viszonyítva alig tűnik megvalósíthatónak. Költségszinten is csak nehezen lehet kigazdálkodni ezt az összeget: a kiadások nyolcvan százaléka ugyanis a repülőgépek lízingdíjából, reptéri és átrepülési illetékekből, és üzemanyagköltségből tevődik össze. Húsz százalékot tesznek ki a bérek és az egyéb szolgáltatások. Vagyis az átalakítás során nemcsak a létszámot, de a gépparkot és az útvonalhálózatot is ésszerűsíteni kell, ha komoly költségcsökkentést kíván elérni a vállalatvezetés. Erre elvileg van kidolgozott terve Martin Gauss vezérigazgatónak, aki már az elmúlt hónapokban csökkentette a flottát, s bezártak egyes útvonalakat. A korábban lapunknak adott interjúban azonban maga is elmondta: a cég átalakítása nem megy friss tőke nélkül.

Az orosz–magyar megállapodás értelmében a Vnyesekonombank kifizeti a Malév privatizációjakor vállalt 32 millió eurós bankgaranciát, amelyből a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a légitársaság eggyel korábbi, államilag garantált hiteleit egyenlíti majd ki. Ám a Malévnek is ki kell fizetnie egy ugyanekkora összegű garanciát, amire azért vállalt kezességet, mert a Vnyesekonombank hitelezte tulajdonosát, az AirBridge Zrt.-t. Ennek kifizetésére viszont a társaság az orosz banktól kap hitelt, az euró kamatát öt százalékkal meghaladó teher mellett. A megállapodás szerint a légitársaság ugyanakkor fenntartja a jogot arra, hogy a garancia alapján történt kifizetések jogosságát vitassa, és azt a bíróságon visszakövetelje.