Rossz hitelek apasztották az Erste nyereségét
Több mint a negyedével, az egy évvel korábbi 32,3 milliárdról 23,6 milliárd forintra csökkent a magyarországi Erste bankcsoport adózás utáni nyeresége –derült ki a társaság tegnapi sajtótájékoztatóján. Az eredmény erodálódását a nem teljesítő hitelekre képzett céltartalék megugrása magyarázza: a 2008-as 18 milliárdról tavaly év végére 48 milliárd forintot kellett elkülöníteni erre a célra. A rossz hitelek aránya ugyanakkor így is jóval tíz százalék alatt maradt.
Papp Edit elnök-vezérigazgató elmondása szerint sikeres volt a 2009 elején megfogalmazott, az alaptevékenységre koncentráló, ugyanakkor a költségek csökkentését célzó új stratégia. A pénzintézetnél ennek köszönhetően tavaly nem volt szükség létszámleépítésre és fiókokat sem kellett bezárni, miközben piaci részesedése minden szegmensben nőtt. (A lakossági hiteleknél például egy százalékponttal 13,3 százalékra, ezen belül a lakáshitelek esetében 1,4 százalékponttal 16,2 százalékra.)
A válság ellenére az Erste tavaly is aktív maradt, melyet jól mutat, hogy mérlegfőösszege több tizedével 2902 milliárd forintra nőtt. Ha csekély mértékben is, de nőtt a hitelállomány: az ügyfelekkel szembeni követelések tavaly három százalékkal 2072,8 milliárd forintra emelkedtek. Ennél lényegesen nagyobb dinamizmust mutatott a betétállomány: az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek tavaly év végére elérték a 1138,5 milliárd forintot, amely több mint húszszázalékos bővülést jelent.
A költséghatékony üzemmódnak köszönhetően a működési bevételek 22 százalékos gyarapodása mellett a költségek csupán 5,8 százalékkal emelkedtek tavaly, így a költség/bevétel arány 6,8 százalékponttal 43,9 százalékra javult. A működési bevételek növekedését a kereskedési tevékenységből származó bevételek erőteljes gyarapodása mellett a nettó kamatbevételek 30,6 százalékos emelkedése táplálta. A nettó díjbevétel ugyanakkor negyedével 25,9 milliárd forintra csökkent, melyet Papp Edit az ügyfelek alacsonyabb aktivitásával magyarázott.