Pedig nem mi vagyunk a legkétségbeejtőbb helyzetben, legalábbis ha azt vizsgáljuk, az egy főre jutó nemzeti jövedelemből mennyi benzinre futná. A magyar autós csaknem 8000 ezer litert tudna vásárolni e mutató alapján, amivel a világ középmezőnyében, annak is inkább a második felében tanyázunk. A volt szocialista blokkból magunk mögött tudjuk a Balkán országait. Bulgáriában 4200 literre futja, míg Romániában valamivel több mint 5800-ra. A szerbeknél nem jön ki még 3500 litert sem.

Északnyugat felé haladva a Kárpátok ölelte régióban már nincs okunk büszkének lenni. Mind Szlovákiában (9654 liter), mind Csehországban (11 814 liter) jobban állnak e tekintetben. Az oroszok több mint 11 120 liter benzint tudnának vásárolni az egy főre jutó GDP-jükből. Kimagasló ebben a körben Szlovénia, ahol 15 ezer liter feletti mennyiséget lehetne üzemanyagtartályokba tölteni.

Mindannyian eltörpülünk azonban a listavezető Katar mellett, ahol nem kevesebb mint 345 255 liter benzint lehetne felhalmozni a jövedelemből. De a venezuelai polgárok is könnyűszerrel meg tudnának vásárolni 247 080 litert, ha másra nem kellene költeniük. Az USA a nyolcadik a sorban: csaknem 65 600 liter nafta tárolásáról kellene gondoskodnia egy átlagos amerikai lakosnak Seattle-től Miamiig.

Magyarország akkor sem lóg ki a sorból, ha a benzinár adótartalma szerint rangsoroljuk az országokat. Az 58,7 százalékos mutatónkhoz képest brutálisnak tűnik Németország 65,9 százaléka, de sóvárogva tekintünk Ciprus 45,2 százalékára.