Az európai tőzsdeindexek ereszkedése a New York-i börze mutatóit is lefelé kényszerítette csütörtökön, miután a Moody’s és a Standard and Poor’s további leminősítéssel fenyegette meg Görögországot, s az Európai Bizottság friss adatai és előrejelzései sem tartalmaztak biztató jeleket. Ráadásul az Athénban tárgyaló uniós és valutaalapi szakértők úgy látják, hogy a lassuló növekedés és a dráguló hitelfelvétel miatt Görögország nem tudja teljesíteni az idei deficitcsökkentési tervét, hacsak nem hoz újabb megszorító intézkedéseket.

Az egyre csak csökkenő indexek miatt mind komolyabb ráncok jelenhetnek meg a pénzügyi biztos homlokán

Athénnak a GDP arányában négy százalékpontot kellene lefaragnia idén a tavalyi 12,7 százalékos költségvetési hiányból, de a szakértők szerint jelenleg csak 1,5-2 százalékpontnyi csökkentés látszik biztosnak. A csapat csütörtökön fejezte be egyeztetéseit, s Ollie Rehn pénzügyi biztos Brüsszelben azt mondta, pénteken a kezében lesz a jelentés.

A brüsszeli hivatalnok aggályait azonban nemcsak a görög helyzet, s a nyomában újabb mélypontokra gyengülő euró növeli, hanem az is, hogy a negyedik negyedévi 0,1 százalékos gazdasági növekedés után az eurózónában februárban kissé csökkentek a bizalmi indexek, s romlott a munkanélküliségi helyzet Németországban és Franciaországban.

Az EU GDP-jének nyolcvan százalékát képviselő hét legnagyobb tagország adataira támaszkodó időközi előrejelzés csütörtöki közzétételekor kiderült, a novemberi becsléshez képest nincs változás, az eurózóna és az uniós térség mindössze 0,7 százalékkal növekedhet ebben az évben. Az átlag eltakar belső elmozdulásokat: Spanyolország kevésbé esik vissza, Lengyelország gyorsít, s Hollandia is, amely élvezi a világkereskedelem rendeződésének előnyeit. A britek viszont lassítanak a novemberi várakozáshoz képest.

Aggasztó az is Rehn szerint, hogy az ipari termelést tekintve a 2007-ben még jól álló EU most már leszakadva követi a világ más nagy térségeit. Óriási kihívás tehát –és Rehn nem is ígért varázslatos gyógymódokat –, hogy a pénzügyi szektor törékenysége, a vállalati hitelek csökkenése közepette mi ként lehetne megindítani a gazdasági növekedést és egyben fokozatosan visszavonni a defi citek és az adósságok megugrását okozó állami élénkítő intézkedéseket.

A megoldás a 2020-as stratégia lehet, vagyis újszerű állami és magánfinanszírozás révén befektetni a jövőbe, elsősorban az innovációba, az oktatásba, a technológiai megújulásba, a zöldágazatokba – a termelékenység és a foglalkoztatottság serkentésére. A következő hónapoknak mindenképpen ez lesz a fő témája Brüsszelben.