Akinek háromszázmilliós adósságot hozott a postás
Alig akad olyan, aki élete során hatalmas, több százmilliós nyereményekről ne álmodozna. – Mire is költeném? Autót, házat, nyaralót vennék, na meg egy világ körüli útra is befizetnék, az tuti – röpködnek ilyenkor a sztereotípiák. Akad viszont olyan helyzet, amikor éppen ellenkezőleg, nem a mesés nyeremény esik az ember ölébe, hanem több százmillió forintos adósságról szóló bírósági végzéssel csenget be a postás. Na, ekkor legyen ember a talpán!
Pedig tavaly nyáron Tiszavasváron éppen ez a történet kezdődött el, s a jelek szerint a rendőrségi feljelentés ellenére nehezen akar megnyugtatóan véget érni. Mezei Sándorhoz tavaly nyáron érkezett először a postás egy igencsak nyugtalanító levéllel. Ebben a Pest Megyei Bíróság arról tájékoztatta, hogy az Immoro 2004 Kft. – amelyben ő lenne az ügyvezető és az egyik tulajdonos – az MKB Banktól 300 millió forintos hitelt vett fel, aminek bizony „nyoma veszett”, így a hitelintézet, hogy pénzéhez jusson, kezdeményezte a vállalkozás felszámolást, amiről most mint illetékest értesítést kap.
Az az aligha elhanyagolható körülmény azonban a bíróság figyelmét elkerülte, hogy a cégbejegyzési papírokban szereplő Mezei Sándor nem azonos történetünk hősével, már csak azért sem, mert sem személyi igazolványa száma, sem születési helye és ideje, de még lakcíme sem egyezik a tiszavasvári Mezei Sándoréval, aki, mint lapunknak elmondta, életében nem hallott az Immoro 2004 Kft.-ről. – Háromszázmillió azért nem a farzsebbe való összeg, így már másnap megtettem a feljelentést a tiszavasvári rendőrkapitányságon – mesélte lapunknak.
Ám csak nem akar engedni a történet, mert idén február elején ismét beütött a mennykő. A Pest Megyei Bíróság újra megtalálta mint az Immoro 2004 Kft. ügyvezetőjét, hogy immár legyen kedves a cég megváltozott lakcímét bejelenteni, s 2006-tól kezdődően a számviteli beszámolóját helyezze letétbe. Mindennek tetejébe már egy 50 ezer forintos „törvényességi felügyeleti illetéket” is szeretnének rajta bevasalni.
A fejlemények alakulása már csak azért is szíven ütötte, mert a rendőrség immár több mint féléves nyomozása azért hozott némi eredményt, bár az eljárás időközben illetékesség hiánya miatt átkerült a VI. kerületi rendőrkapitányságra. A lapunk által megismert dokumentumok szerint a nyomozók előtt világossá vált, hogy az a Mezei Sándor, aki ügyvezetőként be van jegyezve a cégbíróságon, az országos személynyilvántartásban nem szerepel. A cégalapításhoz használt személyi igazolvány ellenben létezik, csakhogy nem Mezei Sándor nevére szól. Így a rendőrség szerint „megalapozottan feltehető”, hogy az Immoro 2004-et és budapesti lakcímmel rendelkező tulajdonosaikat hamis okiratokkal iktatták a cégnyilvántartásba.
Hogyan került akkor mégis a tiszavasvári Mezei Sándorhoz a cégbírósági papírok szerint egyébként Acsán székelő vállalkozás felszámolásáról és adósságáról szóló értesítés, és miként tudta korábban egy a rendőrség szerint is hamis papírokkal alapított társaság meggyőzni a honi pénzügyi élet egyik meghatározó hitelintézetét arról, hogy folyósítson számára 300 millió forintot, arról még – a lapunknak adott válaszok alapján – az érintett hatóságok és szereplők is csak találgatnak.
A Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumán csupán csak elkerekedett szemekkel néztek megkeresésünkre, ám biztos megoldást a történtek viszszagöngyölítésére nem tudtak mondani. Azért egy elképzelésük akadt. A bíróság illetékese úgy nyilatkozott, hogy a szervezet törvényességi felügyeleti eljárás keretében próbálja kibogozni az ilyen lehetetlen eseteket. Előbb a vállalkozás székhelyére, majd az ügyvezető lakcímére próbálják kiküldeni a felszámolás megindításáról szóló végzést.
Ha nem jutnak eredményre, akkor megindítják a törlési eljárást. Akad viszont olyan eset is, amikor a „lakcímfigyelőből próbál a bíróság embereket felkutatni”. Kérdésünkre, hogy ez nem felelőtlen-e, hiszen komoly kockázatokkal járhat; sokakat ugyanis bizonyosan heveny rosszullét kerülgetne, ha a postás beállítana – egy bár megalapozatlan, ám mégis – a nevükre címzett, 300 milliós adósságról szóló levéllel, úgy válaszoltak: „valahogy azért a bíróságnak is végeznie kell a munkáját”. További megoldási javaslatuk azonban nem akadt.
Az üggyel kapcsolatban az MKB Bankot is kerestük, hogy végül is milyen üzleti tervvel, projekttel bírták rá a hitelbírálóikat a folyósítás jóváhagyására, illetve milyen lépéseket is tettek az ügy rendezése érdekében. Érdemi választ azonban a banktitokra hivatkozva nem kaptunk. A hitelintézet sajtóosztályán csupán annyit közöltek, hogy a hitelintézet megtette a szükséges lépéseket.
