A pénzintézet „erőteljes” választ adva a hitelválságra 55 százalékkal javított előző évi teljesítményén, rekord 7,9 milliárd eurót helyezve ki a keletközép-európai országokba –jelentette ki Manfred Schepers szerdán az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) citybeli székházában az elmúlt évi eredményeket értékelve.

A folyósításokban előnyt élvezett a bankszektor, hogy az egyes nemzetgazdaságok finanszírozása ne szenvedjen csorbát és ne legyenek fennakadások a kisvállalkozások hitelezésében. Kiemelt szerepet kaptak az energetikai és infrastrukturális befektetések, és különösen pártfogolta a bank az energiahatékonysági és zöldprojekteket. A fokozott kötelezettségvállalás „ára”, hogy a bank 746 millió eurós nettó veszteséget halmozott fel. Az elő éviben ugyanez 602 millió eurót tett ki.

A deficitet főleg az okozta, hogy több tartalékot kellett képezni a hitelezési portfólióban, illetve a bank tőketulajdonának átértékelése során keletkezett veszteségek pótlására. Az EBRD tőkésítettségi mutatói változatlanul megnyugtatóak, de annak érdekében, hogy a következő években megőrizhető legyen a kihelyezések magas szintje, a menedzsment kérte a részvényesektől az alaptőke felemelését. Újabb rekordévnek ígérkezik 2010, még ha a növekedés kevésbé lesz drámai. A jelenleg megfontolások tárgyát képező alaptőkeemelés – a végső döntést a május közepi zágrábi éves közgyűlés mondja ki –megvalósulása esetén a következő öt évben fokozott aktivitásra lehet számítani.

A világméretű gazdasági megtorpanás nem ért véget: az EBRD csak lassú, a régió egyes országaiban eltérő mértékű élénkülést vár. Befektetési segítségre továbbra is szükség lesz, mert a magánszférától nem lehet kielégítő mértékű fi nanszírozást remélni. A bank abban is a célországok rendelkezésére kíván állni, hogy le tudják vonni a hitelválság tapasztalatait. Kiemelt helyen szerepel a helyi, eurón, illetve a nemzeti valután alapuló pénzpiacok fejlesztésének támogatása. A londoni bank serkenti a krízis idején sok bajt okozott devizaalapú kölcsönöktől való függőség enyhítését is.

Ami Magyarországot illeti, Hargitai Zsuzsától, az EBRD budapesti irodájának vezetőjétől megtudtuk, hogy a bank „rendkívüli mértékben helytállt”, tőketámogatást nyújtva a bankrendszernek, lehetővé téve a kereskedelmi bankok számára a reálgazdaság hitelezését, illetve biztosítva sürgős infrastrukturális befektetések pénzügyi hátterét.

1991-es megalakulása óta az EBRD soha nem vállalt ekkora volumenű, összesen 582 millió euró értékű éves kihelyezést a magyar gazdaságba. A bank egyik fontos lépése az a 200 millió eurós Mol-kölcsön, mely segített abban, hogy még a fűtési szezon kezdete előtt befejeződhessen a stratégiai gáztároló építése. Az idén várhatóan 300-400 millió eurót fektetnek beMagyarországon.Már aláírták azt a megállapodást, melynek keretében a hitelintézet 25 százalékos részesedést szerzett a spanyol Iberdrola szélenergia-óriás magyar és lengyel leányvállalatában, 50 millió euróval „növelve” Magyarországon a megújuló energia szerepét.

Rövidesen ugyancsak 50 millió eurós hitelezési keretet folyósít az EBRD a CIB Banknak. A tervek között szerepelnek további energiabiztonsági és távfűtési beruházási támogatások, magyar vállalatok határokon átnyúló invesztícióinak elősegítése, és a pénzintézet megoldást keres arra is, hogyan járulhatna hozzá a vasúti közlekedés reformjához. Remények szerint időigényes tárgyalások végeztével megegyezés születik a partnerekkel a MÁV pénzügyi átszervezési és tőkeberuházási programjáról, melyhez az EBRD kész finanszírozást nyújtani.

Az EBRD magyarországi tervei

Energiabiztonsági és távfűtési beruházások támogatása.

Magyar cégek határokon átnyúló invesztícióinak elősegítése.

Hozzájárulás a vasúti közlekedési reformhoz.