A beruházás nagyrészt saját finanszírozásból valósult meg, de építőipari cégek saját munkájukkal is hozzájárultak – mondja Fuszek Csilla, az alapítvány ügyvezető igazgatója. A beruházásnál törekedtek a fenntarthatóságra: olyan környezettudatos, energiatakarékos megoldásokat alkalmaztak, mint a geotermikus fűtés-hűtés, továbbá a külső hővédő és árnyékoló szerkezet. A belső tereket pedig a tehetséggondozó programok igényei szerint állították össze. „Célunk volt, hogy az összetett funkcionális követelményeket jól átlátható és kombinálható, emberi léptékű terekkel oldjuk meg. Ezt szolgálják a legfontosabb terek egybenyitását lehetővé tevő akusztikai mobil falak is. Így az épület terei egyaránt lehetőséget nyújtanak a nyílt és átlátható közösségi események befogadására és az intimitást igénylő kiscsoportos vagy egyéni foglalkozások megvalósulására. A tiszta és barátságos közeg remélhetőleg jó háttértámogatást nyújt majd mind az alapítvány munkatársai, mind pedig védencei számára” – hangsúlyozza Fuszek Csilla.

Közösségi házak

A 2005-ben Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatójának magánvagyonából egymilliárd forintos alaptőkével létrehozott alapítvány több városban tart fenn közösségi házat; a nagybajomi az első saját építésű. Másutt a legkülönfélébb módon kaptak helyet a programokhoz: Jászberényben például a város egyik frissen felújított műemlék épületében, a Jászkürt Fogadóban jött létre a közösségi ház.

A Csányi Alapítvány tehetséggondozó programja két megyében indult el 2006 elején: Jász-Nagykun-Szolnok megyén belül a Jászságban, Somogy megyében pedig Nagybajom térségében. 2007-ben újabb két térségben hoztak létre tehetséggondozó csoportokat: Kaposvárott és Baranya megyében Pécsett. A tervek szerint 2010-ben Szegeden indulnak csoportok. Bár az alapítvány tevékenysége a vidéki területeken kezdődött, a következő években tervezik a budapesti hátrányos helyzetben lévő gyerekek felkarolását is.

Helyzetfelmérés

A Csányi Alapítvány minden egyes támogatottjának hátrányos helyzetét egyedileg mérlegeli.

Gyakran találkoznak a szegénységgel, rossz lakáskörülményekkel, munka nélküli fogyatékos szülőkkel, de olyan gyerekeket is felkarolnak, akik család nélkül, az állam gyermekvédelmi ellátórendszerében nőnek fel. „A leggyakoribb azonban az, hogy bizonyos csoportokban a gyerekek halmozottan hátrányos helyzetben élnek: kisebbségi csoporthoz tartoznak, szegénységben élnek, szüleik munkanélküliek és általában sok családtagot kell eltartaniuk” – fűzi hozzá az ügyvezető.

Ilyen helyzetben szinte lehetetlen a tehetséges gyerekek kibontakozása. A tehetség a sors „áldása”. Ahhoz pedig, hogy hasznosan tudjuk kamatoztatni, megfelelő körülmények szükségesek, hiszen azt ma már senki sem vallja, hogy a tehetség lehetőségek és megfelelő fejlesztés nélkül utat tör magának – állítja Fuszek Csilla.

Magyarországon sok tehetséges, de hátrányos helyzetű gyermek él. A Csányi Alapítvány az ő tehetségük kibontakoztatásának feltételeihez szeretne komoly mértékben hozzájárulni, hogy ezek a gyerekek ne kallódjanak el, hanem egyszer neves kutatóorvos, zenész vagy akár jó szakmunkás váljon belőlük.

Az Életút program

Az Életút programban részt vevő gyerekeknek csoportos és egyéni fejlesztő foglalkozásokat, tréningeket, táborokat, kirándulásokat, utazásokat biztosítanak; a közösségi házakban történő munka minden költségét vállalva. A gyermekek 10 éves kortól kerülhetnek be a programba, amely különböző életszakaszokban és iskolatípusokban – általános iskola felső tagozata, középiskola, egyetem-főiskola – más-más módon és más-más eszközökkel folytatódik, amíg fiatal felnőttként a munkaerőpiacra kerülnek. Ez azt jelenti, hogy egy-egy védenc pályáját 11-14 éven keresztül kísérik.

Egyéni elbírálás alapján az alapítvány hozzájárul a gyermekek étkezési és kollégiumi ellátásának költségeihez, valamint kifizeti a tanulók tehetséggondozásával kapcsolatos versenyek nevezési díjait, hozzájárul a versenyekre, szaktáborokba történő felkészítés és utazás költségeihez. Segítséget nyújt az egyéni kutatómunkák, projekttervek megvalósulásához. Középiskolás kortól kezdve pedig a tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat biztosít a tanulók számára. De ezeken kívül az alapítvány minden évben – lehetőségeihez mérten – több alkalommal szociális támogatást ad a családoknak, valamint rendszeresen nyújt segítséget karácsonykor és iskolakezdéskor.

A fejlesztések életkortól függően iskolán kívüli foglalkozások keretében valósulnak meg: délutáni és hétvégi, egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokon, úgynevezett projektnapokon és szaktáborokban. Nagy hangsúlyt fektetnek az angol nyelv és a számítástechnikai ismeretek oktatására: eddig 16 gyermek jutott el Szovátára, és 21 gyermek utazhatott Brightonba.

34 gyermek tett le ECDL-vizsgamodulokat, 3 gyermek pedig megszerezte a középfokú angolnyelv-vizsgát, többen pedig most készülnek erre.

Mentorok főállásban

A programba beválogatott gyermekek fejlesztését, életét egyegy 12-15 főből álló csoportban mentor felügyeli. Ők állítják össze a gyermekek egyéni fejlesztési terveit, megszervezik a fejlesztő foglalkozásokat, kulturális és sportprogramokat, kirándulásokat. Ők tartják a kapcsolatot a gyermekek életének főszereplőivel, a szülőkkel és az iskolával. Nyomon követik a gyermekek szociális helyzetének alakulását, és részt vesznek az egyedi szociális támogatások elbírálásában, lebonyolításában. Ma az alapítvány 10 főállású mentort foglalkoztat.

A Csányi Alapítvány 2008-ban közel 133,6 millió forintot fordított a tehetségek gondozására, idén 113–142 millió forinttal számolnak. Ennek jó részét vállalati támogatóktól, kisebb részét pedig állami és – a tervek szerint – uniós pályázatokból fedezik. Az alapítvány közhasznúsági jelentése szerint 2008-ban például csaknem 100 millió forint gyűlt össze nagyvállalati támogatóktól.