Nullás jegyből nincs retúr
Ötféle jogosultság, ötféle regisztrációs jegy - a díjmentesen utazó hat év alattiak, a 65 felettiek, a hadirokkantak, a hadiözvegyek és a menekültek március 1-től csak a megfelelő jogcímen kiállított nullás jeggyel szállhatnak vonatra, helyközi autóbuszra. A közlekedési tárcánál azt várják, hogy az új jegyfajta meghatározhatóvá teszi, hányan használják a MÁV-Start és a Volán-társaságok járatait. A szolgáltatók azonban az adatok teljes feldolgozására még nem készültek fel.
Pénzbe nem kerül, de hétfőtől meg kell váltaniuk a regisztrációs jegyet a díjmentes utazásra jogosultaknak, mielőtt vonatra, vagy helyközi autóbuszra szállnak. Erre a legkézenfekvőbb helynek a vasútállomások, buszpályaudvarok jegypénztárai látszanak. A MÁV-Start és a Volán-társaságok készülnek is a rohamra. A vasútnál azt ígérik, plusz pénztárakat nyitnak, és ha kell, a sorban állást mozgó jegyárusokkal is próbálják majd lerövidíteni. De a nagy pályaudvarokon esetenként a peronkapuknál is lesz az új jegyfajtából.
Regisztrációs jegy a rákészülés ellenére sem lesz mindenhol. Értékesítését a vonataival 680-700 vasútállomást kiszolgáló MÁV-Start is csak 218 gépesített pénztárában tudta megoldani. Ezek nyitva tartási idején kívül, illetve a többi állomáson vonatra szállók a jegyvizsgálótól kérhetik a nullás jegyet. Azok viszont akik olyan állomáson bliccelik el a regisztrációs jegy megváltását, ahol gépi jegykiadás működik és a pénztár is nyitva tart, július 1-től 500 forint pótdíjjal büntethetők.
A Volán-társaságok járataira a regisztrációs jegyek jelentős hányadát az autóbusz vezetők adják majd ki. Ami azzal jár, hogy a díjmentesen utazók kiszolgálása minden megállóban hosszabb ideig tart majd, így érezhető menetidő növekedést okozhat a nagyobb forgalmú járatokon. Olyannyira, hogy a társaságok az új jegyfajta bevezetésének júliusig tartó első szakaszát követően akár a menetrendeket is módosíthatják majd.
Az érvényesség első napját követő napon éjfélig érvényes regisztrációs jegyek a vasútnál az interneten és telefonon is megrendelhetők lesznek. Apró szépséghiba azonban, hogy ezekkel a lehetőségekkel csak akkor élhet az utazó, ha feláras vonatra száll, azaz helyjegyet, vagy InterCity pótjegyet is vásárol. A díjmentes regisztrációs jegy kiadását ugyanis a MÁV-Start rendszere nem teszi lehetővé.
A telefonos jegyvásárlással azoknak érdemes próbálkozniuk, akik nyitva tartó gépesített pénztárral rendelkező állomásról indulnak útnak. A befoglalt jegyet ugyanis csak ezek a pénztárak adják ki az utas neve, és megrendeléskor kapott kódszáma ellenében. Cserébe előny, hogy a nullás jegyet elővételben, akár hatvan nappal a tervezett utazás előtt is megválthatják.
Regisztrációs jegyből nincs retúr. Helyette azonban az utas a kiindulási állomáson kérheti a visszaútra szóló nullás jegyét is. Ilyenkor a pénztárban nem egy oda-vissza útra érvényes bilétát nyomtatnak ki, hanem két egy útra szóló regisztrációs jegyet az utazás napjára és viszonylatára.
A regisztrációs jegy nem névre szól, így kiváltása után más is felhasználhatja. Figyelni legfeljebb arra kell, hogy a jegyen kiállításakor feltüntetik azt is: a díjmentesen utazók mely csoportjába tartozó utas számára adták ki. Ami azért fontos, mert egy hat évnél fiatalabb gyermek jegyével hadirokkant, hadiözvegy, vagy 65 év feletti biztosan nem utazhat.
Nem kell regisztrációs jegyet váltaniuk az utasoknak a MÁV-Start vonataira a főváros közigazgatási határán belül. De a vasút a nemzetközi menetjeggyel utazóktól sem kéri majd az új jegyfajtát. A belföldi járatokon vonatozó 65 év feletti külföldieknél viszont ellenőrzik meglétét.
A MÁV-Start és a Volán-társaságok a bonyolult rendszer bevezetésével nem mennek sokra: a járataikat használó utasok számát legalábbis nem tudják majd pontosan meghatározni. További feldolgozásra ugyanis csak a géppel kiadott jegyek adatai alkalmasak. Az elektronikusan tárolt adatokból ráadásul a vasútnál egyelőre csak a célirányosan kiválasztott viszonylatokról tudnak kimutatásokat készíteni. Az összesítő statisztikák készítésének feladatát még nem oldották meg. Noha a terv készen áll: a megoldást a teljesen gépesített vonalkódos jegyrendszer bevezetése jelentené. Ez mintegy 1,5 milliárd forintba kerülne.
A regisztrációs jegy mellett szól, hogy bár kevésbé kielégítő eredményt hoz, bevezetését a szolgáltatók olcsóbban megússzák. A közlekedési tárcánál úgy számolnak: az új jegy alkalmazási feltételeinek megteremtése - az eszközök beszerzésével, az informatikai rendszer átállításával együtt - mintegy 30 millió forintba kerül. Ezt fejeli meg a jegyek előállításának darabonként 5-15 forintos önköltsége. Amivel együtt az idei teljes költség 100 millió és 250 millió forint között lehet.
